Életfogytiglant kaphat Szilágyi István gyilkosa, rengeteg a súlyosbító körülmény - mondja a szakértő
Tegnap részletesen beszámoltunk arról,
feltehetően a fia agyonverte Szilágyi István színművészt.
A gyanúsítottat még a helyszínen elfogták a rendőrök, őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását is. Erről hamarosan dönteni fog a bíróság.
Az elhunyt színművész fia már nem először kerül összeütközésbe a törvénnyel.
2018-ban már 2 éves szabadságvesztést kapott, amelyet 3 évre felfüggesztettek. Utóbbit súlyos testi sértésért kapta, amiért bántalmazta szüleit. Szinte minden kétséget kizárt, ennek hatálya alatt követett el újabb bűncselekményt. Hogy mi vár most a férfira, milyen büntetést kaphat, azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docensével segítünk tisztázni.
Ambrus István a 168 Órának azt mondta, a korábbi büntetést, a teljes 2 évet le kell ülnie, és ehhez jön még az újabb szankció, amiből nem bocsátható feltételes szabadságra. Ehhez természetesen hozzájön az emberölésért kirótt büntetés is. Noha jogilag nem minősül visszaesőnek, „ugyanakkor súlyosító körülményként értékeli egyrészt a büntetett előéletet, másrészt külön azt is, hogy
az újabb bűncselekményét a korábban kiszabott felfüggesztett büntetést a felfüggesztés próbaideje alatt követte el.
Vagyis a férfi büntetése 2021-ben járna le, így ha addig törvénysértést követ el, akkor azt a büntetést is le kell ülje amit - ha törvénytisztelő életmódot folytatna eddig az időpontig - nem kellene.
Ebben az esetben szerepe lesz a bírói szubjektumnak, ugyanakkor ez a kettő együtt a gyakorlatban nyomatékos súlyosító körülmény." - magyarázza Ambrus István. Különös figyelemmel arra, hogy a bűncselekményt apja sérelmére követte el mindkét alkalommal.
Ambrus István, az az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense.Sok erőszakos bűncselekményt a bíróság halált okozó testi sértésnek nyilvánít. Ennek oka az, hogy ezekben az estekben a bántalmazás a célja az elkövetőnek, a sértetti halál az ő akaratán kívül következik be. Emberöléskor pedig az elkövetőnek szándékénak is áldozata életének kioltása kell legyen. Vagyis a tudattartalom a lényeges. A kettő közötti különbség a büntetési tételben mutatkozik meg. Halált okozó testi sértés esetén kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést ír elő a törvény, ameddig emberölés esetén életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
Ambrus István azt mondta, „az ölési szándékot a bírói gyakorlat több tárgyi és alanyi tényező alapján dönti el.
A legfontosabb három ugyanakkor a használt eszköz jellege, a sérülés helye és a támadás intenzitása.
Ha igaz az a hír, amely legújabban megjelent - tehát, hogy a terhelt kalapáccsal sújtott a sértett fejére, talán többször is, továbbá, hogy minden tiszta vér volt -, megállapítható, hogy
- élet kioltására alkalmas eszközzel (kalapács),
- létfontosságú szervet tartalmazó testtájékon (fej),
- intenzíven (többször) történt a támadás.
Ez a három pedig az ölési szándék megléte mellett szól, és mivel a sértett el is halálozott, befejezett emberölés látszik megállapíthatónak."
- fogalmazott Ambrus István. Ugyanakkor hangsúlyozta, ennek megállapítása a kirendelt igazságügyi orvosszakértő feladata lesz.
Ami pedig a kiszabott büntetés súlyosságát illeti, az nagy eséllyel az életfogytig tartó szabadságvesztés lesz, amennyiben megáll az emberölés esete. Ambrus István azt mondta, sok minősített eset jöhet szóba. „A különös kegyetlenség is[Btk. 160. § (2) bekezdés d) pont], de ennél a sértett életkorára és a sajtóból ugyancsak olvasható szellemi/testi leépülésére figyelemmel még nagyobb valószínűséggel állhat meg a Btk. 160. § (2) bekezdés k) pontja szerinti minősített eset, tehát ahol az emberölést az annak elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.”
Ennek büntetési tétele 10-20 évi határozott idejű vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés.
Helyszínelők és rendőrök Szilágyi István XVII. kerületi házánál„Így igen, a körülmények alapján nem kizárható az életfogytiglan, sőt.
Annak kiszabása mellett szólhat a fent írt súlyosító körülményeken túl az is, hogy a terhelt a bűncselekményt közeli hozzátartozója ellen követte el, továbbá, ha igazak a hírek, italozó életmódot folytatott.” – áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docensének, Ambrus Istvánnak jogi értékelésében.
