Bűncselekmény hiányában mentették fel a polgármestert
A Pécsi Ítélőtábla, másodfokú, de nem jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában kedden felmentette Szabó Loránd volt dombóvári polgármestert a hivatali, és személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól.
Az ítélet azért nem jogerős, mert ha bűnösség kérdésében az első és másodfokú bíróság ellentétes határozatot hoz, még a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. Első fokon ugyanis a Tolna Megyei Bíróság bűnösnek találta Dombóvár volt polgármesterét mindkét vádpontban, és ezért 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A történet úgy kezdődött, állapította meg még a megyei bíróság, hogy Szabó Loránd 2008. január 10-én feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert a www.masiktv.hu internetes oldal fórum rovatában a becsületének csorbítására alkalmas, valótlan tények jelentek meg.
Utóbb az internetes ügy vádlottját, jelen ügy pótmagánvádlóját, a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a rágalmazás és becsületsértés vádja alól – számolt be a
Tolna megyei hírportál.Közben Szabó Loránd egy bírósági határozatot a polgármesteri hivatalban lefénymásoltatott, s ebből egy példányt az internetes portál tulajdonosának, egy másikat pedig egy önkormányzati képviselőnek kézbesítettek.
Az irat természetesen tartalmazta az első ügyben vádlott személyes adatait. Ezért aztán ő jelentette fel Szabó Lorándot mondván, hogy ez hátrányosan befolyásolta szakmai, pedagógusi tekintélyét, erkölcsi megbecsülését. Mivel az ügyészség ez esetben nem állapított meg bűncselekmény, az ügyet megszüntette. Nem nyugodt ebbe bele a másik fél és pótmagánvádlóként lépett fel Szabó Loránd ellen.
A Pécsi Ítélőtábla sajtótitkárának tájékoztatása szerint dr. Makai Lajos az ítélet indokolásában kifejtette, a volt polgármester azért nem követhetett el hivatali visszaélést, mert hivatali minőségéhez fűződő jogait nem társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolta. Másrészt azt sem lehetett megállapítani, hogy jogtalan hátrány akart volna okozni, vagy előnyt elérni.
A személyes adattal visszaélés bűntettének vádjával kapcsolatban az eljáró tanács elnöke kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó eseti döntése szerint a bűncselekményt csak az adatvédelmi törvény alapján adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősülő személy követheti el. A vádlott viszont ez esetben csupán adatbirtokos volt, s nem vezette jogtalan haszonszerzés, illetve tettével nem okozott jelentős érdeksérelmet.
