Budapest: sarokba szorítva

A BKV-képlet egyszerű – mondta a 168 Órának Atkári János volt főpolgármester-helyettes, akinek szaktudására Demszky Gábor után Tarlós István is számot tartott. A budapesti tömegközlekedés fenntartása 25 év óta olyan kötelező feladat, amelyhez szándékosan elfelejtettek forrásokat rendelni. Tegyük hozzá: a közlekedési vállalat támogatásáról szóló alkudozás évről évre átláthatatlanul, a nyilvánosság háta mögött zajlik, így kiválóan alkalmas arra, hogy a kérelmező szerepébe kényszerülő főpolgármestert sarokba szorítsák. Voltak, akik naiv módon arra számítottak, hogy amikor fideszes a kerületi polgármesterek túlnyomó többsége, tiszteletbeli fideszesnek számít a főpolgármester, a Fidesz-kormány végre rendezi az abszurd helyzetet. Ellenkezőleg: az történt, hogy a finanszírozás összegét most még annál is szűkebbre szabták, mint ami már korábban sem volt elég a fenntarthatósághoz.

Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, a kormány alighanem előre látta az eredményt: a főváros ismét önként felajánl valamit, amihez rendezett anyagi körülmények között körömszakadtáig ragaszkodna. Hogy mire kell a helyiérdekű vasút? Lázár János egy nyilatkozata egyértelmű támponttal szolgál: a HÉV és vele az elővárosi közlekedés fejlesztésére több száz milliárd forintnyi uniós forrást lehet mozgósítani. Ami még könnyebb, ha a fejlesztés gazdája éppen az uniós forrásokkal rendelkező miniszter.

Magyarországon egyre szűkül az önkormányzatiság tere – foglalta össze lapunknak véleményét Gémesi György. Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke sorolta a stációkat. Előbb az egészségügyet és az oktatást államosították, majd az ügyintézést, csökkentették a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak létszámát, a rezsicsökkentés az önkormányzati cégek bevételét nyirbálta meg. Most a hulladékgazdálkodás központosítása van soron. Ez utóbbit a fideszes polgármesterek is ellenzik. Hiába mondták el azonban, hogy a törvény úgy rossz, ahogyan van, hogy az ellátás az eddiginél silányabb, bizonytalanabb és drágább lesz – a kormány a kormánypárti önkormányzatok véleményére sem kíváncsi.

A politikus, aki sikeres sebészorvosi karrierjét adta fel, hogy az egykori MDF-ben politizáljon, elvben helyesli az egészségügy centralizációját: az eszközök összevonása szakmai és anyagi szempontból is javíthatta volna a hatékonyságot. Megfelelő átalakítás helyett a központosítást azonban arra használta a kormány, hogy kivonjon a rendszerből ezermilliárd forintot. Ennek eredménye, hogy az egészségügy ma rogyadozik. Gémesi tragikusnak találja az oktatásban kialakult helyzetet. Korábban az önkormányzatok összefogtak a pedagógusokkal és a szülőkkel az oktatási intézmények érdekében: minden településnek büszkesége volt a helyi iskola. Ez jelentős erőforrásokat mozgósított. Ma a gyerekek szeretetére épülő összefogás legfeljebb a tiltakozásban nyilvánul meg.

Megszűnt a párbeszéd, állítja Gémesi. A centrum informál, irányt mutat, utasít, adományoz és elvon, miközben gondosan ügyel arra, hogy több pénzt vegyen el, mint amennyi feladatot magához von. Véleménycsere viszont már nincs. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének 25 éve regnáló elnöke szerint egyetlen korábbi kormányzat sem zárkózott el ilyen mereven attól, hogy meghallgassa a helyben választott vezetők érveit.

Atkári János úgy véli: Magyarországon megszűnt az önkormányzatiság és visszatért a Kádár-kori tanácsrendszer. Egy-egy település boldogulása nem attól függ, hogy a helyben megválasztott vezetők hogyan gazdálkodnak, milyen munkát végeznek. Csak az számít, hogy mit tudnak kijárni az omnipotens felsőbbségnél. A választók számára persze tulajdonképpen mindegy is lehetne, ha a dolgok jobban működnének. Erre azonban esély sincs, hiszen történelmi tapasztalat, hogy a helyi érdekeket, a lokális sajátosságokat helyből látni jobban. Atkári gondolatának persze természetes folytatása, hogy a központból viszont jobban látszanak magának a központnak és a központ klientúrájának érdekei. Ami nem csak történelmi távlatú tapasztalat.

A volt főpolgármester-helyettes szerint Budapest kiemelkedő fontossága az önkormányzatiság helyzetét itt nem javítja, hanem rontja: évtizedek óta súlyos milliárdokkal deficites költségvetést erőszakolnak rá – szándékosan. Válságról válságra bukdácsol, éppen meghatározó gazdasági súlya, roppant intézményhálózata, a MÁV-val egy súlycsoportú BKV jelentősége miatt. Ha Budapestnek ugyanis igazi önkormányzata lehetne, a kormányzattal versengő hatalmi centrummá válhatna. Ezt pedig az Orbán-kormány nem tűrheti.

A városházi veterán Horváth Csaba, szintén volt főpolgármester-helyettes, a szocialisták rangidős budapesti politikusa szerint a Fidesz máig sem mondott le arról a 2012-es tervről, hogy Budapesten átvegye a közvetlen hatalmat. Igaz, parlamenti kétharmad híján most nem tudja a korábban elfogadott City-koncepciónak megfelelően összevonni a belső kerületeket és azt néhány külső negyed gyűrűjébe zárni, hogy elöljáróságok élén az egész rendszert valami Budapest Minisztérium irányítsa a városháza helyett. Csődbe lehet viszont vinni a fővárost és ki lehet nevezni olyan csődbiztost – mondjuk a Fidesz-fanatikus Kocsis Máté személyében –, aki Orbán Viktor helytartójaként osztja az utasításokat.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója azonban úgy vélekedik: a Fidesznek ma nem érdeke, hogy a végsőkig élezze a viszonyt Tarlóssal. A politológus szerint a főpolgármester úgyis harapófogóban van, hiszen a főváros elveszítette iskoláit, lakóházait, a rezsicsökkentés elszívta a fővárosi cégek forrásait, miközben alulról a közgyűlésben megerősödött kerületek szorongatják.

A Tarlóshoz köthető években ugyanakkor a Republikon kutatásai szerint Budapesten javult a Fidesz megítélése, erősödtek a konzervatív értékek, nőtt például a templomba járók aránya. Egy kiélezett konfliktus felboríthatja ezt az új nyugalmi állapotot. A feladatok és a források fokozatos elvonása viszont folyamatos alkudozásra kényszerítheti a főpolgármestert – Budapest politikai súlya lassan, lépésről lépésre a megyei közgyűlések szintjére jelentéktelenedhet.

A BKV körüli alkudozást mélységesen kisstílűnek tartja Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a Párbeszéd Magyarországért párt társelnöke. Tízmilliárdos nagyságrendű összegről van ugyanis szó, kevesebbről, mint amennyi adót a budapestiek naponta fizetnek be a költségvetésbe. Közben a Liget-projekt – amely megítélése szerint tönkreteszi Budapest legfontosabb közparkját – 200 milliárd forintos kiadást jelent. Nincs szakember, aki helyeselné a Városliget beépítését, amelynek láthatóan egyetlen célja, hogy a kormányfő a Várba költözhessen, és régi vágyának megfelelően a magasból nézhessen le a városra. A kutatóból lett politikus szerint ez nemcsak térbeli emelkedés, hanem szimbolikus politikai gesztus. Üzenete az, hogy ebben a városban nem az történik, amit a budapestiek akarnak, hanem az, amit Orbán Viktor eltökélt. Pénz pedig arra és csak arra van, amire ő pántlikázza meg.

Karácsony Gergely szerint a város kétmillió lakójának életminőségét nem javítják az elhatározott sportberuházások, a kormány költözése, és a Városliget-projekt megvalósítása pedig egyenesen rontja. Zugló polgármestere ezért tartja fontosnak az olimpiáról és a Városligetről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyet Erdélyi Katalinnal, az Átlátszó munkatársával közösen indított. A fővárosiaknak meg kell üzenniük a miniszterelnöknek, hogy nem saját zsebpénzét költi, hanem Budapest fejlesztési forrásait, amely az itteni adózók befizetéseiből áll össze.

A jelek szerint az újévi viták elcsitulnak a főváros körül. Az önjáró főpolgármester azonban még törhet sok borsot a miniszterelnök és környezete orra alá: ha elmérgesedne a viszony, akár elindulhatna függetlenként a 2019-es választásokon. Igaz, ennek feltétele, hogy akkor legyen még közvetlenül választott főpolgármesteri funkció, és az új ciklusban ne elöljáróságok, kormányhivatalok irányítsák a várost. A Fidesznek az Országgyűlésben csak két szavazat hiányzik a kétharmadhoz – leleményes politikus ennyi szövetségest mindig talál. Ha nem válogat az eszközökben.

Ám 2019 nagyon messze van. Addig még sok Fidesz körüli oligarcha köt bomba üzleteket, sok hirdetőoszlop cserélhet gazdát. De nincs itt, kérem, semmi látnivaló: Lánczi Andrástól, a Századvég Alapítvány elnökétől tudjuk, hogy „amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája”. Az apróbb csetepaték közepette is szépen kerekedik az új magyar vállalkozói réteg – Budapest pénzéből is.