Breivik követői

Egy évvel a 77 halálos áldozatot követelő norvégiai támadás után az Athena Intézet 117, kiemelt kockázatot jelentő szélsőséges csoportot azonosított 13 európai országban. Ezek jelentős részének több száz, több tucatnak ezres nagyságrendű aktív tagja van.

Az intézet – a magyarországi gyűlöletcsoport-térképet követően – elkészített egy egész Európára kiterjedő gyűlöletcsoport-adatbázist. Elsődlegesen olyan csoportokat gyűjtöttek össze, amelyek négyes vagy annál magasabb veszélyességi besorolásúak az amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal által kidolgozott hétlépcsős gyűlöletmodell szerint. Vagyis a szimbolikus erőszaktól a fizikai erőszakon át a fegyverhasználat, sőt az emberölés is szerepel eszköztárukban.

Az intézet térképein kereshetőek a csoportok sajátosságai. Mindegyikről külön leírás található, s országonkénti összesítések is fellelhetők. Ezekből kiderül, hogy a legtöbb extremista csoport, szám szerint 21 az Egyesült Királyságban működik, megosztott ezüstérmes Görögország, Olaszország és Portugália (14), és harmadik a kétes dicsőségben Svédország 12 csoportosulással. Hazánkban – megelőzve Franciaországot, a németeket és a szlovákokat – nyolc szélsőséges szerveződés van.

– Magyarországon nem az extremista szervezetek száma igazán aggasztó – mondja lapunknak Domina Kristóf, az Athena Intézet igazgatója. – Ám hazánk az egyetlen, ahol ezekre a csoportokra építve, azokat stratégiai szövetségesként számon tartva politikai párt jött létre, s a parlamentbe is bekerült.

Az intézet adatai szerint az aktív csoportok közül Európában 29 szélsőbaloldali, 85 szélsőjobboldali ideológiákat követ. Magyarországon a Nemzeti Őrsereg Hagyományőrző és Polgárőr Egyesület, a Betyársereg, a Kuruc.info, a Magyar Nemzeti Gárda, az Új Magyar Gárda, a Pax Hungarica, a Magyar Nemzeti Arcvonal képviselik a széljobb vonulatot, míg a Radikális Állatvédők a szélbalosat.

Az intézet adataiból kiderül, hogy a szervezett extremizmus problémája közel sem korlátozódik pusztán az új, kelet-európai tagállamokra: a kiemelt kockázatot jelentő aktív csoportok legtöbbjét a kutatók az unió régi országaiban azonosították. Ezek legintenzívebben nyugat- és dél-európai országokban folytatnak ellenséges propagandát, megfélemlítő akciókat, vagy ölnek embereket.

A vizsgálat azt is igazolja, hogy bár a pénzügyi, majd gazdasági válság hozzájárulhatott az extremizmus megerősödéséhez, de biztosan nem volt a fő kiváltó oka: a ma is aktív csoportok mintegy kétharmadát 2008 előtt hozták létre.

– Az európai országok többségükben évszázadokon keresztül homogén társadalmak voltak – magyarázza Domina Kristóf. – Ez az elmúlt évtizedekben – Nyugaton a bevándorlás, Keleten a demokratikus átalakulás következtében – megváltozott. A változásokkal kapcsolatos félelmekre elsődlegesen a szélsőjobb reagál, ezért elterjedtebbek ezek az ideológiák. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a szélsőbal nem jelent veszélyt: Dél-Európában nem egy terrorcselekmény és emberölés köthető hozzájuk.