Bírságot kapott egy budapesti adománybolt a veszélyhelyzet ellenére is, amiért későn fizette be a rezsit
A koronavírus-járvány kellős közepén, jócskán a veszélyhelyzet alatt kapott bírságot a közművektől egy budapesti adománybolt májusban. Nem fizették be időben a rezsit, megbüntették őket 40 euróra, átszámítva durván 15 ezer forintra (hogy miért éppen euróra, arról lásd keretesünket - a szerk.) A büntetésről a Facebookon számoltak be.
„Írtunk levelet, hogy kérjük szépen, mégse tegyék, erre azt válaszolták, hogy a törvény lehetővé teszi ezt számukra”
– hangzott a közműveknek a bolt által felidézett megdöbbentő válasza. Az eset amiatt is érdekes, mert az Elmű-Émász például a magyar veszélyhelyzet idejére, igen méltányosan, kikapcsolási moratóriumot hirdetett, vagyis senkinél nem kapcsolják ki az áramot az elmaradásai miatt, amíg a veszélyhelyzet tart. Igaz, ennek ellenére szorgosan küldtek felszólító leveleket, amelyekben szó sem volt a moratóriumtól, sokkal inkább arról, hogy a kikapcsolás elkerülése érdekében mielőbb rendezze a fogyasztó a tartozást. (Az Elmű azt mondta, természetesen minden lakossági ügyfelet érint a kedvezmény, bár a felszólítások kitartó küldésének oka rejtély marad.)
Hasonló méltányosságot a jelek szerint más szolgáltatók nem tartottak indokoltnak,
holott válságban érthető, ha fizetése kiesése miatt valaki éppen nem tudja rendezni a számlákat. De itt még csak nem is ez történt, hiszen az adománybolt fizetett, csak későn – a büntetés pedig valóban törvény adta lehetőség a közműveknek, amelyekkel egy adott vállalkozás szerződésben áll, azaz a Magyar Villamosenergia Műveknek (MVM) és a Nemzeti Közműveknek (NKM) is. Az összeg elméletben a felmerülő költségeik fedezésére szolgál.
A vonatkozó jogszabály a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, amely kiterjed „a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre”.
Ám a szóban forgó adománybolt, mint a neve is mutatja, adományokból működik, nem profitorientált alapon: ruhákat, cipőket, könyveket, étkészleteket, praktikusa bármilyen megunt használati tárgyat lehet vinni hozzájuk, melyeket jelképes összegért adnak tovább, igen gyakran rászorulóknak.
Egy adománybolt plüsskínálata - képünk illusztrációÍgy aztán maga az adománybolt is küldött választ a büntetésre, azzal, hogy
ugyan ők nem vitatják a költségátalány kiszabásának jogszerűségét,
de mivel a törvény e tekintetben megengedő, vagyis a szolgáltató/vállalat megítélésére bízza ennek kiszabását, ki nem szabását, méltányosságot kértek – „tekintettel vállalkozásunk nonprofit voltára és társadalmi hasznosságára, valamint, mivel a koronavírus okozata vészhelyzet miatt bekövetkezett bevételkiesés nem teszi lehetővé számláink határidőre való kiegyenlítését”. Mint jelezték,
a büntetés csak további nehézségeket okoz a vállalkozásuk fennmaradásában,
mindenesetre – tették hozzá – „köszönjük a segítségüket és a jóindulatukat”. És még azt is megjegyezték, ők például méltányolják, hogy az állami vállalatok a társadalmi felelősség vállalás érdekében „oly sokat tesznek és igen nagy összegekkel támogatnak egyes civil szervezeteket, mint például a Civil Összefogás Fóruma valamint határon túli és inneni sportszervezeteket is”.
A 168 Óra kereste az ügy kapcsán az MVM-et és az NKM-et is, milyen méltányosságra számíthatnak járványhelyzetben a hasonló helyzetbe került cégek, nonprofit szervezetek, ám egyikük sem reagált kérdéseinkre. Így azt sem tudtuk meg, hiába kérdeztük, hogy a veszélyhelyzet óta nagyságrendileg mennyi cég, alapítvány, szervezet kapott hasonló okok miatt bírságot.
A szóban forgó adományboltnál a 168 Órának elmondták, ebben a helyzetben mindenképpen etikátlannak tartják az eljárást, érthetetlen, miért épp erre az összegre van ilyenkor szükség.
„Ha küldenek is felszólító levelet, amit nem küldtek, annak költsége azért messze van a 40 eurótól. Ha pedig behajtásra kerülne a sor, annak költségét sokszorosan felszámolja a behajtással megbízott. Szóval ez egy nagyon fura dolog”
– mondták lapunknak. A boltnak többen azt javasolták, forduljanak a fogyasztóvédelemhez, békéltető testülethez, hátha velük szerencséjük lesz.
Miért éppen euró?
A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény mondja ki, hogy a szolgáltatók, hatóságok euróban állítják ki a számlát. És még pontosan rögzítik, hogy az mennyi legyen, a késedelembeesés napján érvényes árfolyammal számítva. „A kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (behajtási költségátalány) tarthat igényt”.
