Egyre nagyobb a teher a betegeken, ennyit költenek magánorvosra
A friss adatok alapján, az állami egészségügyi rendszer lassúsága miatt, egyre több beteg fordul magánorvoshoz.
Korábban a 168.hu is írt arról, hogy a magánegészségügy egyre fontosabb tényezővé vált Magyarországon. Az állami rendszer lassúsága miatt a betegek egyre gyakrabban keresnek fel magánorvost. Ez a szolgáltatás azonban költséges, és nem is tudja mindenki igénybe venni, olvasható az Economx cikkében.
Egyre több beteg választja a magánegészségügyet
A magyar lakosság évente ezer milliárd forintot költ magánorvosi ellátásra, miközben az állami egészségügyi rendszerben egyre hosszabbak a várólisták és halmozódnak az adósságok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a magyarok saját zsebből évente átlagosan 120 ezer forintot fizetnek ki magánegészségügyi szolgáltatásokra, ami az egészségügyi kiadások több mint 30 százalékát jelenti.
Ezzel szemben az Európai Unióban az egészségügyi kiadásoknak mindössze 15 százalékát fedezik magánpénzből. A magánegészségügyi költések jelentős része gyógyszerkiadás, míg más országokban inkább kényelmi szolgáltatásokra mennek ezek az összegek.
A hazai magánegészségügyi piac bevétele az elmúlt négy évben 40 százalékkal nőtt, elérve az évi 900 milliárd forintot. Ennek hátterében az áll, hogy sokan az állami egészségügy lassúsága miatt kénytelenek a magánszolgáltatásokat választani. Azonban a magas költségek miatt a lakosság egy jelentős része nem engedheti meg magának ezeket az ellátásokat, ami tovább mélyíti a társadalmi különbségeket.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 13., 10:50
A magánegészségügyben nincs várólista, viszont mélyen a zsebbe kell nyúlnia a betegnek.
Itthon
2023. október 26., 13:59
A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB. Szóvivőjük szerint nagyon kevés szolgáltatást veszünk igénybe az egészség-önsegélyező pénztárakon, biztosítókon vagy munkáltatókon keresztül.
Itthon
2023. október 11., 18:59
Nem csak az államilag fenntartott kórházakban és közgyógyellátásban kevesebb a beteg, de a magánegészségügyben is csökken az ellátottak száma. Rejtély, hogy hova tűnnek a betegek.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban figyelmeztetett arra, hogy a magánegészségügyi rendszer ugyan fontos része egy modern egészségügyi hálózatnak, de az elsődleges cél a mindenki számára elérhető, jól finanszírozott állami ellátás lenne.
„A kormánynak évente 500 milliárd forinttal kell növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát”
– mondta korábban
Továbbra is problémák vannak az állami egészségügyben
Az állami egészségügyi intézmények súlyos adósságokkal küzdenek: a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 2025 februárjában a kórházak összesített tartozása elérte a 46,3 milliárd forintot, amelyből 15,3 milliárd forint az egyetemi klinikák adóssága. Az adósság januárban 19 milliárd forinttal, februárban pedig további 17 milliárddal növekedett.
A kormány 2025-ös költségvetése 330 milliárd forintos többlettel, összesen 3717 milliárd forintot különített el az egészségügy számára, ám az OECD adatai szerint Magyarország egészségügyi kiadásai még mindig messze elmaradnak az uniós átlagtól.
A hosszú várólisták továbbra is súlyos problémát jelentenek: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég új várólista-protokollt vezetett be, hogy csökkentse a pandémia utáni magas betegszámot. Míg 2019-ben 28 ezer beteg várt műtéti beavatkozásra, addig most több mint 32 ezer beteget regisztráltak a listákon.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)
