"Bántja a fülét" - rettenetes mondatok az új alkotmányban
A kormánypárti alkotmánytervezetben a magyar állam - például Franciaországgal ellentétben - nem vállal kötelezettséget arra, hogy lakáshoz juttatja a hajléktalanokat. A koncepció szerint erre csak "törekedni" kell. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke ezt komoly hiányosságnak tartja. Ugyanakkor Vecsei Miklós szerint a lakhatáshoz való jog az alaptörvény más értékeiből is levezethető, szerinte sokkal nagyobb baj, hogy a tervezet megbélyegzi az önhibájukból szegénysorba került embereket.
Az Alkotmányban nagyon kevés annak megfogalmazása, hogy csak törekedni kell a hajléktalanok lakáshoz jutásához, a lakhatáshoz való jog ugyanis nem szerepel az alaptörvény szövegtervezetében - mondta az
InfoRádiónaka Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, akinek "bántja a fülét", hogy csak azok a munkanélkülieknek jár támogatás, akik önhibájukon kívül lettek állástalanok.Nagyon nehéz kérdés, hogy például ki állapítja meg az önhibát, eleve az "önhibájukon kívül" fogalomnak már egy alkotmánytervezetben sem szabadna szerepelnie - véli Vecsei Miklós, aki hozzátette: ha az Alkotmány szellemiségét komolyan gondolják, akkor a szövegben már most is megvannak a garanciák. Az, hogy e mögött milyen törvények születnek, nem a kétharmad dolga, hanem akár egy ötven százalék feletti többségnek is lehetőséget ad a törvényhozásra.
A szakértő úgy véli, előnyösebb lenne kevesebbet írni az Alkotmányba, de azt a keveset sokkal határozottabban.
Nem tudok mit kezdeni a "törekszik arra" kezdetű mondatokkal, ezeket jó lenne még átgondolni - fogalmazott a szeretetszolgálat alelnöke, aki arról a kezdeményezésről, hogy az Alkotmányban legyen benne az is, hogy a nagykorú gyermeknek kötelessége gondoskodni a rászoruló szüleiről, azt mondta: kérdéses, hogy ezt miként lehet megvalósítani, ráadásul jelenleg is működik a szülőtartás jogi intézménye.
Vecsei Miklós azonban hangsúlyozta: nem baj az, ha kimondja az Alkotmány, hogy a gyerekeknek felelősségük van a szüleink iránt.
