Az ügyészségnek mindennél fontosabb volt Hunvald György ügye, inkább futni hagyták Bróker Marcsit

Talán minden másként alakul, és sokkal több rászedett kisbefektető kára csökkenhetett volna, ha a titkosszolgálat és az ügyészség komolyan foglalkozik azokkal az információkkal, amelyeket még 2015 áprilisában a szökésben lévő Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi hollétéről és az általa elrejtett laptopjáról osztott meg velük egy informátor. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek.

2018. október 11., 06:56

Szerző:

„Meddig húzódik a karcagi Kun-Mediátor-ügyben a nyomozás?” – ezzel a címmel tette fel kérdéseit a legfőbb ügyészhez Lukács László György jobbikos képviselő csaknem két évvel ezelőtt, 2016. november 23-án a parlamentben. A másfél évvel korábban kirobbant ügyben a károsultak érdekében kért adatokat a nyomozás állásáról, és többek között azt kérdezte, van-e információja a nyomozó hatóságnak Dobrai Sándorné tartózkodási helyéről. Polt Péter azt válaszolta, hogy addig 793 sértettet hallgattak meg, 193 748 832 forint értékű vagyont sikerült lefoglalni biztosítékként, a brókercég ügyvezetője azonban 2015. április 13-án elhagyta Magyarországot, azóta külföldön tartózkodik, vele szemben európai, valamint nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Szolnoki Járásbíróság.

Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Csakhogy az ügy főszereplőjének tartózkodási helyéről, szándékairól és egyéb terhelő bizonyítékokról ekkor már jó ideje tudott Polt Péter, mivel Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi országból való távozása után két héttel, 2015. április 28-án az alábbi bejelentést kapta Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója.

„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán 1600/61/2015. bűnügyi számon sikkasztás bűntette miatt indult büntetőügyben, a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Dobrai Sándorné ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsra figyelemmel tájékoztatom önt, hogy Dobrai Sándorné és családja hollétéről konkrét információm van. Dobrai Sándorné jelenlegi pontos tartózkodási helyét tudom, és nagy valószínűséggel a gyanú szerint elsikkasztott milliárdok is jelenlegi tartózkodási helyéül szolgáló országban kerülnek elhelyezésre. (…) Évek alatt kialakított bizalmas kapcsolataim révén segíteni tudok a hatóságoknak Dobrai Sándorné elfogásában.”

A bejelentő ezzel párhuzamosan az ügyvédjén keresztül a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste. A bejelentésről szóló ügyészi feljegyzés szerint az informátor azt közölte: Dobrainé Belize-ben tartózkodik, letelepedési engedélyért folyamodott, de csak két hónapra szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy „Dobrainé megbízott egy helyi ügyvédet, aki napi 200 dollár ellenében intézi neki, hogy a hatóságok ne keressék, illetőleg intézi neki, hogy más néven kapjon hivatalos okmányokat”. A bejelentő hozzátette: ha Dobrainé új személyazonossága ismertté válik előtte, akkor azt is közölni fogja a hatóságokkal, a lakcímét azonban már most is tudja.

Az informátor azt is közölte, hogy Belize-ben rendszeresen találkozni szokott Marcsikával, aki a brókerüggyel kapcsolatban nagyon sok fontos információt megosztott vele. Például azt is a tudomására hozta, hogy miután elhagyta Magyarországot, először Olaszországba utazott, és a Mercedesét egy őrzött parkolóban hagyta Velencében. A kocsiban van egy laptop, amelyen – Marcsika elmondása szerint – minden adat rajta van, amely a Kun-Mediátor Kft. gazdálkodásával kapcsolatban összefügg a büntetőeljárással. A Mercedes kulcsait Dobrainé átadta egy megbízottjának, aki 2015. július 6-án az esti órákban landol a ferihegyi reptéren egy Németországból érkező járattal. A kulcsokat ez a futár fogja majd átadni Dobrainé lányának – közölte az informátor. A lány célja, hogy megsemmisítse a Velencében lévő laptopot. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy Dobrainénál van egy pendrive, amely a büntetőügyhöz kapcsolódó ügyféllistát tartalmazza a hozzá tartozó pénzügyi adatokkal együtt. A bejelentő a Mercedes kulcsait Magyarországra hozó futár nevét is hajlandó lett volna megmondani a hatóságoknak, egy feltétellel. Azt kérte: vonják vissza az ellene hat éve érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancsot, hogy visszatérhessen Magyarországra.

Látszólag remek alkut ajánlottak a magyar hatóságoknak. Ennek ellenére sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség nem lépett az ügyben. A Dobrainéról szóló forró nyomos információk kihűltek, így ki kellett várni azt a mintegy másfél évet, amíg Bróker Marcsi készpénze elfogyott, és a tartózkodási helyén is csalásokra kényszerült. Végül azon bukott meg, hogy egy ottani hivatalos személy is a hálójába került, az pedig feldobta. Csakhogy a Kun-Mediátor Kft. károsultjai szempontjából egyáltalán nem lett volna mindegy, mikor lép a vádhatóság. Ráadásul az ügyészségnek a vádalkura megvolt a törvényes lehetősége, ugyanis a bejelentőnek egy jóval kisebb súlyú ügye állt szemben a jelentős és bonyolult csalássorozattal, vagyis a jogszabályban megfogalmazott „jelentősebb bűnüldözési érdek” lehetővé tette volna az együttműködést.

Az alku elutasítását csak akkor érthetjük meg, ha megnézzük, ki volt a bejelentő, és mi szerepel a bűnlajstromán.

Czibula Csaba

Az informátor nem más, mint Czibula Csaba, a Fidesz korábbi VII. kerületi titkára, az önkormányzat gazdasági bizottságának külső tagja, 2002 és 2006 között fideszes képviselő. Czibula neve a kerületi ingatlaneladások miatt a Gál György SZDSZ-es frakcióvezető ellen indult nyomozásban merült fel. Gált 2008. november 25-én letartóztatták, ennek ellenére a hatóság akkortájt még nem kereste Czibulát, aki a felelősségre vonás elől 2009. január 12-én Mexikóba menekült, és ott családot alapított. Ellene csak jóval később, 2009. november 5-én adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Bár ezt követően Czibula többször is megküldte írásbeli vallomását az ügyészségnek, az elfogatóparancsot nem vonták vissza. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint Czibula „2003 év vége és 2004 év vége közötti időszakban több esetben különböző, pontosan meg nem határozható módon, összesen többmilliós nagyságrendű pénzösszeget vett át Gál Györgytől” azért, hogy a kerületi ingatlaneladásokról szóló előterjesztéseket ellenzéki képviselőként megszavazza.

Czibula az írásban megküldött vallomásában azt állította, hogy soha nem vett át pénzt Gál Györgytől, őt csak az után ismerte meg, amikor a kérdéses ingatlaneladások már megtörténtek, nem beszélve arról, hogy akkoriban a VII. kerületi testületben és a szakbizottságokban MSZP–SZDSZ-többség volt, ezért az ő szavazatára nem volt szükség a döntések meghozatalához. Ezt a bíróság is hasonlóan értékelte. A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én meghozott felmentő ítélete szerint Czibula nem szegte meg hivatali kötelességét. Csakhogy más ügyben is megvádolták Czibulát. Az ügyészség szerint 2006 és 2008 között vállalkozásfejlesztési tanácsadója volt Hunvald György szocialista polgármesternek, amiért havi 300 ezer forintot kapott, de tényleges munkát nem végzett. A vádhatóság szerint rábírta Hunvaldot arra, hogy szintén 2006-tól Czibula volt feleségével az önkormányzat Fidesz-frakciója tanácsadói szerződést köthessen havi 140 ezer forintért.

Czibula mindkét vádat tagadta. Írásos vallomásában az előzményekről azt írta: eredetileg úgy indultak neki a 2006-os önkormányzati választásoknak, hogy ő lett volna a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje. Ebben Kozma Ákos, Orbán Viktor akkori titkárságvezetője is támogatta, több alkalommal is találkoztak. Kozma egyúttal ki is jelölte számára az utat, hogy győzelme esetén mely vállalkozókat kell majd segítenie. Csakhogy ezt a tervet végül Deutsch Tamás, a Fidesz kerületi vezetője megfúrta, Czibula emiatt kilépett a pártból. Így aztán nem is került be 2006-ban a VII. kerületi képviselő-testületbe, felesége viszont a szabályzat szerint csak úgy lehetett a Fidesz-frakció tanácsadója, hogy arra az aktuális frakcióvezető tett javaslatot. Hangsúlyozta, a volt feleségének a tanácsadói szerződéséhez neki semmi köze, tudomása sincs róla, ez a Fidesz akkori belügye volt. A vállalkozásfejlesztési szerződésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel 2006-ban nem került be a testületbe, de korábban ő volt a Vállalkozók Pártjának kerületi elnöke, jól ismerte a helyi vállalkozók gondjait, problémáit, ezért kapta Hunvaldtól a felkérést. Hozzátette: naponta megfordult a polgármesteri hivatalban, pedig a szerződése szerint a munkavégzése kötetlen volt.

Bíróság - Hunvald-ügy Gál György és Hunvald György
Fotó: MTI/Beliczay László

Ezek után érdemes összevetni a Czibula- és a Bróker Marcsi-ügyet. Az ügyészségnek a következőt kellett mérlegre tennie: az egyik oldalon áll egy jogerős bírósági ítéletben ejtett vesztegetési vád, amelynek összege mintegy nyolcmillió forint, továbbá egy tíz évvel ezelőtti, két évig tartó, havi 300 ezer forint értékű tanácsadói szerződés, valamint egy szintén tíz éve született, jó egy évig tartó, havi 140 ezer forint értékű kontraktus, amelynek keretében a bejelentő egykori felesége adott tanácsokat a kerületi Fidesz-frakciónak. A mérleg másik serpenyőjében egy nagyjából 20 milliárdos sikkasztási ügy szerepel, amelyben nemcsak forró nyomon kínálták fel tálcán a főszereplőt a hatóságoknak, de rendelkezésére álltak olyan adatok, hangfelvételek, feljegyzések, számlaszámok, valamint helyrajzi számok is, amelyek felhasználásával a sértettek kárát bizonyosan csökkenteni lehetett volna.

Vajon 2015 tavaszán miért nem tartották fontosabbnak Bróker Marcsi ügyét a hatóságok? Erre ma már talán akad válasz, az események ugyanis tavaly váratlan fordulatot vettek. Kiderült: vannak olyan információi Czibulának, amely alkupozíciót jelenthetnek a számára, de ezek nem a Bróker Marcsi-ügyhöz kapcsolódnak.

2017 végén családostul hazaérkezett Czibula Csaba, és a bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba. Az ügyészség 2017 végén több alkalommal is kihallgatta, és a korábban tagadásban lévő exfideszes ezúttal terhelő vallomást tett önmagára. Czibulának kilenc év után eszébe jutott, hogy Gál György két alkalommal mégiscsak adott neki pénzt – egyszer egymilliót, egy másik alkalommal pedig 500 ezret –, igaz, nem szavazatainak megszerzése céljából, hanem azért, mert a kerületet irányító koalíció Czibulát látta volna szívesen fideszes polgármesterjelöltként. Azt is jegyzőkönyvbe mondta, hogy 2004 őszén a Piszkos Fred étteremben kapott egy borítékot, amelyben nyolcmillió forint volt, de rövid idő múlva Gál küldönce újra megjelent, és elkért belőle ötmilliót, mondván, ez azoknak a megkenésére kell, akik segíteni tudnak abban, hogy a Fidesz őt indítsa majd polgármesterként. Hozzátette azt is, hogy mellesleg minden ingatlaneladást ellenzékiként is alapból támogattak, ugyanis Deutsch Tamás álláspontja az volt: „mivel a képviselő-testületi helyek száma 19:9 volt a baloldal javára, ezért igazából úgysem tudnánk megakadályozni az előterjesztések elfogadását, így inkább támogassuk azokat, és ebből próbáljunk meg politikai tőkét csinálni” – olvasható Czibula vallomásában.

Czibula mostani vallomása Gál György ügyében nem sokat számít, ő már letöltötte a büntetését. Csakhogy a tanácsadói szerződések ügyében jogerősen felmentett Hunvald György esetében ezzel az ügyészség számára megnyílt a lehetőség a perújrafelvételre.

Czibula Csaba tehát tíz év után bűnösnek érzi magát minden téren. Vajon mit ígérhettek neki az ügyészek? Nem tudni. Az viszont tény: a 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalással, sikkasztással, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és más bűncselekmények miatt megvádolt Dobrainénak – aki a fideszes vezetésű karcagi önkormányzat gazdasági bizottságának is a külső tagja volt – ügyében máig nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyekről, például a brókerkedő asszony magas rangú befektetőiről korábban Czibulának feljegyzéseil, hangfelvételei voltak.

A perújrafelvétel nyomán megkezdődött Hunvald ügyének újratárgyalása, de 2018 elején a tanácsvezető bíró, Rajmon Balázs lemondott a posztjáról, ezért az eljárást újra kellett kezdeni.

Kérdéseinkkel megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget. Azt tudakoltuk, miért nem tartottak igényt Czibula Csaba információira és bizonyítékaira 2015-ben, amikor még javában körözték Dobrainét. Az ügyészségi sajtós azonban csak annyit közölt lapunkkal: „A Központi Nyomozó Főügyészség eddigi töretlen gyakorlatának megfelelően ilyen jellegű kérdésben tájékoztatás nem adható.”