Az Orbán-kormány szétveri a Kútvölgyi Klinikai Tömböt, tiltakoznak az orvosok
Levélben kéri jobb belátásra a kormányt a Magyar Orvosi Kamara a Pulmonológiai Klinika és a Kútvölgyi Kórház elköltöztetésének most elfogadott tervével kapcsolatban. Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak címzett levelében a kamara Budapesti Területi Szervezete azt írja, sajnálatosnak tartja, hogy az Orbán-kormány úgy döntött a költöztetéséről, hogy a szervezet nem gyakorolhatta törvényben biztosított jogát, és nem véleményezhette a határozatot.
A tiltakozásban két fő aggályuknak adnak hangot, szerintük ugyanis a döntés nemcsak a betegellátást veszélyezteti, hanem a dolgozók egzisztenciáját is. Úgy kellene ugyanis elköltöznie a Semmelweis Egyetem részlegeinek, hogy a több mint 400 ágy és személyzete számára egyelőre nincs meg az új hely.
„A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjéből távoznia kellene a II. sz. Sebészeti Klinika, III. sz. Belgyógyászati Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika és a Pszichiátriai Klinika részlegeinek. Mivel az egyetem nem rendelkezik 400 szabad ágy és azokat ellátó személyzet befogadására alkalmas szabad épületekkel, így ez csak szétdarabolással menne, szétesnének most jól működő csapatok, közösségek, de a befogadó klinikákon is zsúfoltság alakulna ki. Ráadásul teszik ezt úgy, hogy nincsenek meg az új, korszerű intézmények, hanem az elavult rendszerekbe vinnék át ezeket az ellátásokat. Ez bizonytalanságot szül, és akár azt is felveti, hogy elbocsátások várhatóak – és természetesen a betegellátás színvonalát sem javítaná” – fogalmaznak levelükben. A tervek szerint az intézmény 40 ágyas sebészete a Sebészeti Klinika Korányi tömbjébe, a belklinika három különböző területre kerülne, míg a 80 ágyas pszichiátria sorsa egyelőre bizonytalan. A MOK most azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg: addig ne költözzön ki a Kútvölgyi Tömb, amíg nem épülnek meg a tervezett új szuperkórházak.
Weltner János sebész főorvos szerint nem az a kérdés, hogy szükség van-e a fővárosi kórházi struktúra átalakítására, ahogy a valódi, minden sürgősségi esetet épületen és telephelyen belül ellátni képes szuperkórházak terve is teljes mértékben indokolt, hanem az a kérdés, hogy ezek milyen ütemben és méretben épülnek meg, és a jelenlegi kiöregedett kórházak melyikbe települnek át.
A mai Szent János Kórház 734 aktív ágya helyett az új centrumba tervezett 500, legfeljebb 600 ágy aligha felel meg a lakossági igényeknek.
– Teljesen egyértelmű, hogy olyan intézményekre van szükség, ahová, ha bekerül a beteg, akkor ott helyben és kellő időn belül a megfelelő szakemberhez tudják irányítani. 41 olyan szakma van, amelynek van akut ellátása, így ezek mindegyikét indokolt lenne a centrumkórházba csoportosítani úgy, hogy a sürgősségi ellátás helyben tudja a megfelelő szakmához irányítani. Ez azonban jelenleg egyetlen budapesti kórházban sem megoldott. A mostani kormányelképzelés azonban csak filozófiájában valósítja meg ezt, a megismerhető terv egyrészt nem ennek leghatékonyabb megoldását adja, másrészt most úgy fogadták el, hogy nincs előkészítve, és források sincsenek mellé rendelve. Az átszervezés, a költöztetés most úgy történne, hogy a régi, elavult egyetemi pavilonrendszerbe helyezik át a mintegy 400 ágyat, vagyis nem a korszerű egészségügyi követelmények szerint kialakított, új intézményekbe – mondja a szakember, aki szerint optimálisan két-két négy- és kétezer ágyas kórházra lenne szükség Budapesten, ahol a centrumkórházi koncepció megvalósulhatna.
