Bőgtek a gazdatüntetéseken a bocik, repültek a tejesdobozok

Tejtermékek dobálása, bocis és traktoros felvonulás, gyászszalagos magyar zászló - áttekintés az elmúlt húsz év nagyobb gazdatüntetéseiről és azok indokairól.

2022. augusztus 18., 15:22

Szerző:

Bőgtek a gazdatüntetéseken a bocik, repültek a tejesdobozok

Az augusztus 20-ára szervezett traktoros gazdatüntetés apropójából összegyűjtöttük az elmúlt 20 év jelentősebb demonstrációit. A kétezres és kétezer tízes évek bővelkedtek a konfliktusokban, de talán optimizmusára adhat okot, hogy előfordultak olyan esetek is, amikor a megmozdulások a gazdák számára kedvező eredményre vezettek. 

Földtörvény, aszálykár, elégedetlen állattenyésztők

2002 július 15-én a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szervezésében 14 megyében, 24 főúton, félpályás traktoros útlezárás formájában volt gazdatüntetés. Tiltakoztak a földtörvény és a nemzeti földalapról szóló törvény tervezett módosítása ellen. Sérelmezték, hogy a módosításban elsősorban a földbérlőknek, nagy gazdaságoknak és tőkebefektetőknek kedveznek. A megmozduláson 650 traktor és 1100 ember vett részt, de sok helyen a tervezettnél előbb be kellett fejezniük a tüntetést, mert az időjárás jelentés esőt jósolt, és az aratási időszak kellős közepén tartó gazdák féltették a terményeiket.

2003 augusztusában is lesújtó következményekkel járt az aszály a gazdákra nézve: akkor 100 milliárd forintra becsülték a kárt. A Fidesz akkor 30 milliárd gyorssegélyt és 60 milliárd forint hitelkeretet javasolt, az MSZP viszont csak 15 milliárdot látott indokoltnak. A regnáló kormány végül leszavazta a saját javaslatát is. A gazdák Faludi Sándornak, a Fidesz gazdatagozatának elnökének segítségével szerveztek tüntetést, melynek keretében tejjel, tojással és sertéshússal, gyászszalagos magyar zászlóval vonultak a Parlament elé. A tüntetés fővédnökéül Orbán Viktort kérték fel. 

Gazdatüntetés az uniós csatlakozás előtt

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az unióba belépés előtt, 2004. február 16-án az állattenyésztők tartottak állótüntetést Budapesten és több más helyszínen is. A mezőgazdaság sanyarú helyzetére akarták felhívni a figyelmet, és állami beavatkozást sürgettek a tej-, sertés- és baromfiágazatban. Hankó Miklós, a Magosz mozgalmának akkori vezetője megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy az uniós csatlakozás előtt jutott válságba az állattenyésztés valamennyi ágazata. Rávilágított, hogy a feldolgozók mögött MSZP közeli tőke áll, és az akkori kormánypárt ezeket a cégeket támogatja. A tüntetések mindenfelé zavargás nélkül folytak le, és bár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem ismerte el az általános válságot, február 25-én már megállapodás született a kormány és a tüntetők között. A tej, sertés és baromfi ágazat több milliárdos többletforráshoz juthatott, illetve a termelők helyzetét javító járulékos intézkedések léptek érvénybe.

Demszky és a behajtani tilos táblák

2005-ben és 2006-ben is volt traktoros felvonulások országszerte és Budapesten. 2005-ben az uniós támogatások kifizetése és az intervenciós gabona felvásárlásának felgyorsítása miatt foglalták el az utakat a magyar gazdák. A megmozdulásra válaszul a regnáló kormány tárgyalást kezdeményezett, és március 10-én a legtöbb pontban született megegyezés, kivéve az állatjóléti támogatások ügyében. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök azt mondta, hogy egyszerűen nem fér bele az agrárköltségvetésbe.

2006-ban azonban ismét traktoros felvonulás készülődött: a későn hozott kormányzati intézkedések, a Gyurcsány-csomag, a kukorica intervenciós felvásárlásának ellehetetlenítése, az állattenyésztés  tönkretétele bosszantotta a gazdákat. Leginkább azonban attól tartottak, hogy a kormány készülő földtörvény tervezete megkönnyítheti, hogy külföldi kézre kerüljön a magyar termőföld.

A Magosz október közepén jelentette be a tüntetési szándékát, amire válaszul Demszky Gábor  főpolgármester „mezőgazdasági járműveknek behajtani tilos” táblákat rakatott fel a fővárosban, határozatban szigorította a közterületen nem parkolási célzattal tartózkodó járművekkel kapcsolatos jogszabályokat, és levélben kérte a Magosz elnökét, hogy ne legyen traktoros vonulás. Ezeket a táblákat végül 2010. októberében leszedték. 

Katasztrófák és furcsa földpolitika

2007 júliusában azonban a Záhonytól mint egy 10 km-re lévő 4-es főútra kivonultak a mezőgazdasági erő és munkagépek, és fél pályás útlezárás formájában igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a tavaszi fagykár, a jégverés és az aszály szinte teljes mértékben megsemmisítette a szabolcsi gyümölcstermést, és a kárenyhítési intézkedések nem elegendőek. A Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be, hogy úgy módosítsák a katasztrófa sújtotta térség kritériumait, hogy ebbe a kategóriába lehessen sorolni Szabolcs Szatmár Bereg megyét.

2012. március 13-án az Élőlánc Ökopárt támogatásával családi gazdálkodók tiltakoztak Budapesten, a Kossuth téren, mert úgy látták, hogy a Fidesz nem tartja be a választások alatt tett ígéreteit, és tisztességtelen földpolitikát folytat. Megdöbbentőnek érezték, hogy az 56 ezer hektár állami földből 32 ezer hektárt meg sem hirdettek haszonbérletbe, és a meghirdetett 33 ezer hektár nagy részét el sem bírálták.

Később, 2015. nyarának végén az Élőlánc a magyar földek az állami földvagyon baráti alapú privatizációjára hívta fel a figyelmet a Parlament elé szervezett tiltakozásán. A kielegyenafold.hu honlapja a következőket írta:

„Mert ha valaki elhiszi, hogy az a magyar gazdálkodók és a magyar föld védelme, hogy odaadjuk ajándékba az állami földvagyont a műkörmösöknek, tetőfedőknek és milliárdos gázszerelőknek – az sürgősen menjen orvoshoz.”

"Ne terheld a környezetet, vegyél te is magyar tejet!"

A traktorok legközelebb – immár legálisan – 2014. nyarán csaptak le Budaörsön, Nagytarcsán és Pécsen. 40-50 mezőgazdasági munkagéppel és 100-120 személygépkocsival vonultak fel, és tejtermékeket dobáltak ki az ablakon. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a vásárlók a magyar termékeket részesítsék előnyben, és hogy a kormánynak szigorúbb piacszabályozó intézkedéssel kellene gátat vetnie az import termékek aránytalanul nagy mennyiségű forgalmazásának.

A forgalmazó cégek közül a Metro Kereskedelmi Kft. tárgyalásokat folytatott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, a Coop viszont visszautasította a tüntetők nézőpontját, és méltatlannak vélte, hogy a magyar termelők egyik legrégebbi partnereként őket is kapcsolatba hozták ezzel a problémával. Ennek ellenére két évvel később továbbra sem oldódott meg a helyzet, ahogy egy budaörsi Tesco elé szervezett demonstráció, illetve egy április végi, budapesti bocis felvonulás is megmutatta. Folyamatosan csökkent a nyers tej felvásárlási ára Magyarországon, mert annyi olcsó import tej és tejtermék vált elérhetővé az áruházak polcain, hogy a felesleg keletkezett, amit nem lehetett jó áron eladni. A bocis gazdák elballagtak az Országos Kereskedelmi Szövetség székházába, majd tovább kolompoltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is. Hiába volt azonban a mind a három helyszínen átnyújtott és átvett petíció, a bocik múzása egészen 2019-ig visszhangzott: a tejtermesztők akkor „Ha külföldi tejet veszel, minket tönkre teszel” feliratú pólókban igyekeztek felhívni a figyelmet a még mindig aggasztó problémára.

Hazánkban utoljára 2016. december 17-én volt traktor demonstráció, Kiskunmajsán, ahol a gazdák nem voltak elégedettek a mezőőri szolgálatra kijelölt, mindössze két őrszem szolgálatával, cserébe a szolgálattal kapcsolatos, hektáronkénti 800 forintos járulékért. A polgármesterrel sikerült rendezni az ügyet.

 

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/Balázs Attila)

 

 

A rovat további cikkei