Az egészségügyben az állam is katázik

A sürgősségi, az intenzív terápiás, az aneszteziológiai, a pszichiátriai ellátás, rehabilitációs területek, ügyeletek, szakrendelések kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe a KATA drasztikus átalakítása miatt, de az otthoni szakápolást, a védőnői szolgálatot, a gyógytornászatot is súlyosan érinti a szigorítás. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a döntés nemcsak a korábban kényszervállalkozóvá avanzsált munkavállalókat, de az ellátókat, kórházakat, önkormányzatokat, szociális intézményeket is nehéz helyzetbe hozta: ugyanis ők még inkább élvezték a KATA adta könnyebbséget. Miközben persze mindenki tudja, ez egy kényszermegoldás volt eddig is, a dolgozók is boldogabbak lennének, ha megfelelő bérezés mellett nem a szabadidejük terhére kellene halálra dolgozniuk magukat. Az egész történet fonákja, hogy sokan, főleg, akik magánszolgáltatóknál dolgozták a plusz órákat, simán zsebbe megkapják az átlagosan négyezer forintos órabért. 

Hogy is működött eddig a rendszer? Nézzünk mondjuk egy állami kórházat, ahol jó ideje tudjuk, hogy óriási a munkaerőhiány, illetve a dolgozók túlterheltsége. Itt főállásban foglalkoztatják a dolgozókat, akiknek az általános szabályoktól eltérően a heti 60 órás munkavégzés a megengedett. Az intézmény kifizeti a nettó órabérre kiszámított 1800-2000 forintot, a kötelezően elrendelt túlórára pedig a 3000 - 4500 forintot -, ami neki a járulékokkal ennek duplájába kerül. Vagyis maga a munkáltató is érdekelt volt abban, hogy más formában találjon munkaerőt a tornyosuló feladatok elvégzésére. De a katázás másik célja a túlzott túlmunka elrejtése is. 

A pillanatok alatt megalkotott új KATA-szabályozás beterjesztésénél azonnal szót emelt a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara és a Független Egészségügyi Szakszervezet, felmentést kérve, ahogyan azt a taxisok megkapták, vagy teremtsenek olyan feltételeket, amelyben nem kényszerülnek ilyen megoldásra munkavállalóik. Hiába. Amikor Novák Katalin köztársasági elnök ellenjegyezte a parlament által megszavazott változtatást, ezt nyilatkozta: „Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam. Érzékelem ugyanakkor a felháborodást. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Megbeszélést folytattam a kormányfővel és a Kormány tagjaival, mert számos megkeresés érkezett, és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre”.

A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 28-án megjelent lapszámában olvashatja.

(Fotó: MTI/Komka Péter)