Az alku ára
A hazai devizahitel-szerződések bizonyos részlete tisztességtelen, s ezért semmisnek nyilvánítható, mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. De vajon fellélegezhetnek-e az adósok? Stabilizálódhat-e végre a hazai bankrendszer? Felcsuti Péter közgazdásszal, a Magyar Bankszövetség volt elnökével SÁGHY ERNA beszélgetett.
- Fellélegezhetnek a devizahitelesek?
– A Kúria egyértelművé tette: tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása. Vagyis az a gyakorlat, hogy a bank az eladási árfolyamon folyósítja a hitelt, míg az adós a vételi árfolyamon törleszti a részleteket, a kettő közti különbség pedig a bank hasznát növeli.
– Azt viszont nem mondták ki, hogy a devizahitel-szerződések eleve tisztességtelen, bóvli termékek.
– A jogbiztonság elve megköveteli, hogy ilyet ne mondjanak. De ha a szerződések valamely részletéről általánosan kimondják, hogy tisztességtelen, azt másik passzussal kell helyettesíteni. Azt jelezték: minden esetben középárfolyamon kell számolni. Egyébként a bankok 2010 óta már nem is alkalmazzák az árfolyamrést. Nagyobb horderejű az a döntés, hogy az árfolyamkockázat áthárítása a bank részéről jogos, feltéve, ha erről az ügyfelet megfelelően tájékoztatták.
– Minden banki hitelszerződésben – még ha lábjegyzetben is – szerepel, hogy az árfolyam ingadozásának kockázatát az ügyfél viseli. Senkinek nem ajánlják, hogy azzal próbáljon perelni: nem tudott az árfolyamkockázatról, ha az aláírása ott a szerződésen.
– Azért ennek vészjósló az előtörténete: az elmúlt három esztendőben a legvadabb vélemények keringtek erről igencsak tekintélyt parancsoló körökben. A miniszterelnök is hangoztatta, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázat áthárítása az ügyfelekre. Közgazdászberkekben ennek Róna Péter volt az egyik élharcosa. Ehhez képest nagy megkönnyebbülés a Kúria döntése a kereskedelmi bankoknak: ha visszamenőleg nekik kellett volna átvállalniuk az árfolyamkockázatot vagy annak egy részét, abba simán belebukott volna a magyar bankrendszer. Az egyoldalú kamatemelésről is azt mondta ki a Kúria: elvben lehetséges, de a bankok csak szigorú feltételek betartása mellett tehették volna meg. És e feltételeknek a bankok jelentős része valószínűleg nem tett eleget az elmúlt időszakban. Ám 2010 óta a bankok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kötött megállapodás szerinti oklista alapján emelhettek kamatot. A Kúria most ennél is szigorúbb követelményeket szabott: a meglehetősen fogyasztóbarát döntése még nagyobb méltányosságot és átláthatóságot ír elő. 2010 előtt a bankok mindenféle korlátozás nélkül éltek az egyoldalú kamatemelés lehetőségével, s ennek most meg kell fizetniük az árát.
– Mekkora összegről van szó?
– Nem mindegy, mely devizahitelekre terjed ki a döntés: az összes fogyasztói devizahitelre, vagy kizárólag a lakásvásárlásra felvettekre. Sokféle becslés kering. De nagyjából 300 milliárd forintról van szó.
– Ennyi jár vissza a hiteleseknek?
– Ez az, amivel a bankok többet szedtek be, mint amennyi a mostani döntés szerint járt volna nekik a devizahitelezés kezdete, 2004 óta.
(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)
