Ezért szálltak el az energiaárak
A szélenergia-termelés és az uniós klímapolitika jóval kisebb mértékben okozza az energiaárak növekedését, mint az orosz nyersanyagok árának elszabadulása – mutatnak rá a Corvinus kutatói.
Kácsor Enikő, Mezősi András és Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) főmunkatársai emlékeztetnek: 2020 januárjához képest 2021 végére a gáz több mint tízszeresére, a szén négyszeresére, a szén-dioxid-kvóta háromszorosára, az áram pedig – a magyar tőzsdén – négy és félszeresére drágult. A gázáremelkedés elsődleges és legfontosabb tényezőjeként a REKK kutatói az orosz szállítások visszafogását jelölik meg, amit Moszkva még a háború előtt kezdett el – idézi a Népszava.
A gáz- és áramáremelkedés okai között a szakemberek megemlítik a Covid utáni gazdasági felpattanást, a cseppfolyósított gáz iránti világkereslet növekedését és a holland mezők földrengésveszély miatti leállítását is. Alacsony kereslet esetén csak a legolcsóbban termelő szél-, nap- és vízerőművek, valamint a szintén aránylag mérsékelt ráfordítással üzemeltethető atomerőművek működnek. Ám jelenleg a a kereslet magas, így az igények kielégítése elképzelhetetlen a legtöbb költséget felemésztő szén- és gázerőművek nélkül. Az árakat a legdrágábban termelő erőművek költségeihez igazítják, hogy ezek se működjenek veszteségesen.
Végső soron tehát az áram árát a hagyományos tüzelőanyagok világpiaci ára, és a környezetszennyező technológiával dolgozó erőművekre kiszabott szén-dioxid kvóta határozza meg. A jelenlegi helyzetben azonban az előbbi jóval nagyobb súllyal esik a latba, mint az utóbbi. Az elemzés szerint, míg 2020-ban a gázerőművek költségének körülbelül felét tették ki a kvótaköltségek, addig utóbbi aránya 2021 végére 15-20 százalékra csökkent. A gáz ugyanis sokkal gyorsabban drágul, mint a kvóta. A gázárak emelkedése miatt több mint ötödével a háromszor légszennyezőbb – vagyis háromszoros kvótaköltségű - szenes erőművek termelése is nőtt.
A szakemberek szerint „téves információ” az is, hogy a szélerőművek hullámzó teljesítménye állnak az áram árának növekedése mögött. Valójában ennek értéke kevesebb mint 2 százalékra, a teljes villamosenergia-termelésen belül mintegy 3 ezrelékre rúgott, ami tehát nem hibáztatható a drágulásért – állítják.
Orbán Viktor április 6-án tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján többek közt az ETS-nek nevezett európai szén-dioxid-kvótatőzsde felfüggesztését sürgette. Ám az idézett tanulmány szerint ez drámai mértékben nem csökkentené az árnövekedést.
(Kiemelt képünk: a Turow széntüzelésű erőmű Lengyelországban, 2021. május 25. Fotó: Krzysztof Zatycki / NurPhoto / AFP)
