Újabb dráma a magyar egészségügyben: nincs elég ápoló
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nincs elég ápoló Magyarországon, az ebből adódó helyzet pedig drámai szintet ért el.
Az eddig gondoltnál is nagyobb a baj, nincs elég ápoló a magyar egészségügyben – közölte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a szervezete alapellátási kongresszusán a Népszava szerint. A szakember felidézte, hogy míg korábban mindig 20-25 ezer ápolót hiányolt az egészségügyi ellátórendszerből, az OECD átlagához képest „mostanra elértük a 40 500-at”.
Míg öt évvel ezelőtt ezer lakosra 6,2 ápoló jutott Magyarországon, tavaly már csak 5,3. A helyzet drámai.
A lapnak az egyik nagy centrumkórház szakembere arról mesélt, hogy ahol dolgozik, szinte nincs is 40 év alatti ápoló. Sokan a nyugdíjkoron túli is visszajárnak dolgozni. Ha ők mégis a nyugdíj mellett döntenek, összeomolhat az ellátás. Már most is sok osztályukon kórtermeket zárnak le, mert nincs elég ápoló.
Minderre – írja a lap – az előadások utáni fórumon Balogh Zoltán is ráerősített, aki szerint ha az orvosok „fogyását” a Belügyminisztérium meg tudta állítani, akkor a szakdolgozók megtartására is tenni kéne valamit, különben nem marad ellátórendszer. Beszélt arról is, hogy a magyar beteggel magyarul kell beszélni, ezért nem járható út, ha indonéz és az egyéb vendégmunkásokkal pótolnák a kieső ápolókat.
Mint mondta, Magyarországon négy egyetemen képeznek angol nyelven ápolókat, ám ők nem a hazai betegágyak mellé, hanem az unió más országaiba készülnek. De ha csak Ausztriáig mennek, már akkor a hazai bérek dupláját kereshetik. Végül arról beszélt:
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 21., 17:14
Nehéz volt gyerekek sorsa, valamint a gyerekek nevelése Magyarországon. A nehéz körülmények okai között szerepelnek a korlátozott óvodai férőhelyek, az akadozó egészségügyi ellátás, továbbá az is, hogy megduplázódott a gyermekpornográfia áldozatainak száma.
Itthon
2024. május 21., 12:35
Júliustól lépcsőzetesen további 101 intézményben válik elérhetővé az időpont folglaló szolgáltatás, mellyel új alapokra helyeződnek a szakrendelések.
Itthon
2024. május 13., 10:50
A magánegészségügyben nincs várólista, viszont mélyen a zsebbe kell nyúlnia a betegnek.
Az is figyelmeztető jel, hogy az ellátórendszerből egyre jobban kopik ki az a generáció, amely még fogát összeszorítva teszi a dolgát. Az utánuk érkező Z generáció már többet akar, és nem elégszik meg a mostani munkakörülményekkel.
Korábban megírtuk: 2022-ben Magyarország költötte a legkevesebb pénzt egészségügyre az EU-ban. Az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Nem teljesen ez a helyzet Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.
Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll. A magyar állam a covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti – hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
