Ami bevált, azon minek változtatni?

A tervezett óvoda-összevonások ellen hiába tiltakoztak a szülők és az óvodapedagógusok egyaránt, a képviselők többsége kiállt a terv mellet, pedig a szülők közössége mindent elkövetett azért, hogy a jelenlegi helyzet maradhasson. Álláspontjukat még a szavazás előtt levélben eljutatták a kerület valamennyi képviselőjéhez. „A 2015 márciusában közzétett és döntéshozatal előtt álló Köznevelési Koncepció által megfogalmazott újbudai óvodák tervezett összevonásával a kerület érintett 23 óvodájának szülői nagy többségben nem értenek egyet, a javaslatot megalapozatlannak, szakmailag kidolgozatlannak, és mind a gyermekek, mind a szülők érdekei, valamint az óvodák működése szempontjából is károsnak tartják.” A levél a továbbiakban arról számol be, hogy az elmúlt hetekben az óvodákban megszervezett fórumokon egyetlen kérdésre sem kaptak a szülők kielégítő és megnyugtató választ Molnár László alpolgármestertől. A levél végén arra kérik a képviselőket, hogy indokaikat vegyék figyelembe a döntéshozatalnál.

A közgyűlésen négy szülő is szót kapott, ők elmondták, hogy az érintettek, nem kaptak megfelelő tájékoztatást, illetve a kerület vezetése nem biztosított időt a szükséges szakmai és civil párbeszédre. Ezt követően az érintettek és a szülők többsége kérése ellenére a közgyűlés kormánypárti szavazatokkal, név szerinti szavazással elfogadta a sokat bírált koncepciót. A támogató többség alig valamicske változtatást fogadott el, ilyen volt az, hogy a bevezetést nem azonnali hatállyal kezdik meg, hanem három év alatt fokozatosan hajtják végre.

Ez az engedmény – akárcsak a többi – nem érinti a tervezet lényegét, vagyis amitől a szülők és az óvodapedagógusok tartanak. Az ellenzők sok – más mellett – azt sem értették, hogy hol van lehetőség arra a gazdasági előnyre – ami az előterjesztés egyik indoka volt – miszerint így közel 80 – 100 millió forintot tud megtakarítani a kerület. Arra a kérdésre sem kaptak választ, miként akarják biztosítani, hogy ne sérüljön a gyerekek esélyegyenlősége azáltal, hogy az egyes óvodák csúcsvezetői esetleg saját egykori óvodájukat preferálják az összevonás után. Azt sem határozza meg az új koncepció, hogy mi a pontos hatásköre és feladata a csúcsvezetőknek, és hosszan lehetne még sorolni az elkapkodott koncepció-alkotás jellemző hibáit.

Molnár Gyula – a kerület volt szocialista polgármestere, jelenleg helyi képviselő – így kommentálta a döntést: „Az elején pénzügyi okokra hivatkoztak, majd rájöttek arra, hogy ez az érvelés nem állja meg a helyét, ezért egyre inkább szervezési és működési irányból próbáltak közelíteni a kérdéshez. A hetek múltával a kezdetben 80 millió forintosnak ígért megtakarítást 40 millió forintra puhult, szerintem egyébként a végső döntés tényleges pénzbeli megtakarítást nem jelent. Ráadásul azt gondolom, hogy egy ekkora kerületben egy 40 milliós döntés miatt szétverni, átalakítani az óvodai ellátórendszert, „több mint bűn, hiba”. Nem beszélve arról, hogy pont a lényegét veszíti így el az óvoda, a közvetlen kapcsolatot a gyerek és az óvodapedagógusok között. Az új terv szerint olyan hat-hétszáz fős intézmények jönnek létre, ahol a vezetőnek semmilyen viszonya nem lesz a gyerekekhez. A szülők joggal vetik fel, hogy egy ilyen hatalmas intézményben, ha bármilyen vészhelyzet, probléma adódik, hogyan, miképpen tudja hatékonyan, gyorsan kezelni azt egy olyan vezető, aki nem is azon a helyszínen van, de még csak behatóan nem is ismeri a körülményeket? Mi ellenzéki képviselők arra kértük a kerület vezetését, mondják meg, mi az igazi ok, mert ami most történt, olyannak tűnik, mintha valamit centralizálással előkészítenének egy még számunkra ismeretlen dolognak. Valószínűleg a saját klientúra kialakítására, esetlegesen intézménybezárásra, vagy valami egyébre készülhetnek. Egy szó, mint száz, az semmiképpen nem állja meg a helyét, hogy ebben a kerületben 35-40 milliónyi esetleges spórolás megéri ezt a rombolást, ez nem lehet valós indoka egy ekkora konfliktus bevállalásának.”