Állítólag minden adva van Magyarországon, hogy ne haljunk éhen
A magas termelési költségek és a bizonytalan gazdasági környezet mellett most már az aszály is nehezíti a termelők helyzetét, de Magyarországon továbbra sincs veszélyben az élelmiszerbiztonság – hangsúlyozták a szakértők az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának csütörtöki rendezvényén Budapesten.
Hollósi Dávid ügyvezető igazgató közölte, hogy jelenleg a hajtatott zöldségek termelői örvendhetnek a legkedvezőbb kilátásoknak, mert az üvegházakban és fóliasátrakban nem fenyeget az aszály, a geotermikus energiára alapozva pedig a költségeik is alacsonyabbak, mint a nyugati versenytársaké.
A gyümölcstermesztőknek ezzel szemben energiaigényes hűtőházakat kell üzemeltetniük, ami a terményeik jelentős drágulását okozhatja. Bár abból a szempontból jól kezdődött az idény, hogy nem kellett jelentős fagykárokkal szembesülniük
– jegyezte meg Hollósi Dávid.
A szőlő az aszályra kevésbé érzékeny, a gazdák most inkább azért aggódnak, hogy az áremelkedések miatt csökkenhet a bor forgalma, különösen a jobb minőségű, drágább termékeké. A szántóföldi növények továbbra is erős keresletre számíthatnak, de a termelési költségek emelkedése miatt már nem jövedelmeznek olyan jól, mint az elmúlt években. Ha nem alakul jól az aratás, a gazdák hitelre szorulhatnak. Az ország egyes részein már le is mondtak az idei termésről, az eső a kukoricán és a napraforgón még segíthetne - tette hozzá az ügyvezető. Hollósi Dávid szerint az állattartók közül jelenleg a baromfi- és sertéstartók helyzete a legnehezebb a drága takarmány miatt. Mostanáig ugyan olcsóbb alapanyagokkal dolgoztak, de ebből az is következik, hogy a fogyasztói árak emelkedés előtt állnak. A tejtermelők kilátásai jobbak, mert a takarmányt jórészt maguk állítják elő, ráadásul Európában tejhiány alakult ki, így jelentős külföldi keresletre is számíthatnak.
A Takarékbank elemzője, Héjja Csaba szerint az élelmiszerek drágulása nem ért véget, hiszen a háború hatásai még csak ezután jelennek meg a fogyasztói árakban. Az átárazás üteme termékeként nagyon eltérhet, a magas feldolgozottságúaknál lassabb - tette hozzá Héjja Csaba, aki úgy véli, hogy a mostani helyzet, vagyis a magas inflációval párosuló gazdasági lassulás a 70-es évekbeli olajválság időszakához hasonlítható.
Véleménye szerint a gazdasági nehézségek közepette az élelmiszer fel fog értékelődni, és az sem elképzelhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat a következő években felülírják az ellátásbiztonsági elvárások. Rámutatott: kedvező adottságainak köszönhetően Magyarországot nem fenyegeti az élelmiszerhiány, legfeljebb az lehet a kérdés, hogy mennyi jut kivitelre, és milyen áron lehet értékesíteni. A szakértők szerint az árfolyamkörnyezet kedvez a magyar mezőgazdaságnak, ugyanis mérsékelheti a dömpingáruk behozatalát, az aszály miatti terméskiesést pedig részben ellensúlyozza, hogy a külföldi értékesítés forintban nagyobb bevételt eredményez.
Hollósi Dávid kiemelte, hogy az élelmiszergazdálkodásnak a pazarlás az egyik legnagyobb ellensége, ugyanis a Föld 4 milliárd hektárnyi termőföldjéből 1 milliárd hektár termése hulladék lesz, a felhasznált édesvíz negyede ugyancsak kárba vész. Közben a fejlett országokban a kelleténél sokkal több, 4 ezer kalória jut naponta egy emberre, de nincs elég ott, ahol igazán nagy szükség volna rá.
(Kiemelt képünk: Kombájnnal aratják a búzát Somberek határában 2018. június 12-én. MTI Fotó: Sóki Tamás)
