Áll a bál az Amnesty International Magyarországnál: volt munkatársak bántalmazásokról számoltak be

Az Amnesty International jogvédő szervezet magyar szekciójának volt munkatársai arról számoltak be, hogy miközben a jogvédő szervezet a külvilág előtt a nemi egyenlőségért állt ki, ők a cégen belül rendszerszinten tapasztaltak munkahelyi bántalmazást és nemi alapú diszkriminációt. 

2023. január 6., 17:22

Szerző:

Az Amnesty International magyar szekciójának volt munkavállalói arról számoltak be az Open Democracy-nak, hogy a szervezetben rendszerszintű munkahelyi bántalmazást és diszkriminációt tapasztaltak. Mérő Vera, Nagyné Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és dr. Szalóki Ágnes azért fordultak a nyilvánossághoz, mert minden lehetőséget kimerítettek arra, hogy a cégen belül oldják meg a problémát, illetve nőként, magánemberként és jogvédőként is feladatuknak érzik, hogy felszólaljanak a jogsértésekkel szemben. 

Az Amnesty International (AI) magyar irodája a munkahelyeken tapasztalható nemi alapú diszkriminációról készített 56 oldalas jelentést, miközben a cégen belül dolgozó nők éveken át tapasztaltak súlyos igazságtalanságokat, bántalmazást, felelősség hárítást és manipulációt. Az AI aktívan kritizálta azokat a magyar törvényeket, amik engedélyezték a rövid-távú szerződések megkötését azért, mert lehetővé teszi a terhes nők könnyű elbocsátását – ugyanakkor az egyéves szerződések megkötése általánossá vált a cégben, és a nyilvánossághoz forduló volt munkatársak szemtanúi voltak annak is, hogy egy várandós kolléga szerződését a vezetőség a várandóssága miatt nem akarta meghosszabbítani. 

2019 eleje és 2021 márciusa között az említett négy női munkavállaló távozott a szervezetből, és indokaikat többször is megosztották az Amnesty International munkatársaival. A problémát jelezték a közvetlen feletteseknek, az elnökség tagjainak és az elnöknek is, ám az elnökség nem foglalkozott velük, és nem folytatták le a panaszosok által kért független szakértői vizsgálatot sem. A volt munkatársak tehát a AI Nemzetközi Elnökségéhez és Titkárságához fordultak, ám az nem tudott hatni a magyar elnökségre, majd 2022 elején feloszlatta a magyar panasszal is foglalkozó, több évtizede működő konfliktuskezelő csoportot. A panaszosok nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a csoport feloszlatása után mi fog történni a panaszukkal vagy az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatási eljárással.

Az ügyükkel a nyilvánosság elé álló nők abban bíznak, hogy személyes példáikon keresztül be tudják mutatni azt, hogy a hatalommal való visszaélés általános probléma a magyarországi munkahelyeken, és azzal, hogy felszólalnak, másoknak is segítenek beazonosítani a munkahelyi bántalmazás sokszor megfoghatatlannak tűnő elemeit. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Halott menekülteket jelképező, zsákokban fekvő aktivisták az Amnesty International menekültek világnapján tartott rendezvényén a budapesti Kossuth téren 2015. június 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás)

 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.