Alkotmánybíróság: Semmi baj a lakcímtörvénnyel

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a lakóhely fogalmának módosításáról szóló törvény elleni utólagos normakontrollt – közölte a testület hétfőn a honlapján.

Az indítványozó országgyűlési képviselők azt kérték az AB-tól, hogy állapítsa meg a törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása egyik részletének alaptörvény-ellenességét, és azt semmisítse meg.

A módosítást megelőző meghatározás szerint a polgár lakóhelyének fogalmi eleme az életvitelszerűség volt. E szerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe volt, amelyben a polgár él. A módosítás nyomán azonban a lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás követelménye megszűnt, a polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, amely a polgárnak az állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint a lakcímnyilvántartás a módosítás következtében már nem képes igazolni a tényleges helyben lakást. Továbbá mivel ez a nyilvántartás képezi a választói névjegyzék alapját, kiüresedik a lakóhellyel való szorosabb kapcsolat követelménye, amelynek viszont az országgyűlési képviselők általános választásán érvényesülő vegyes választási rendszerben és a népszavazáson egyaránt meghatározó jelentősége van. Úgy vélik, a támadott rendelkezés ezért sérti a jogállamiság követelményét, továbbá legitim cél nélkül korlátozza a választójogot és a népszavazáshoz való jogot.

Az AB tanácsa határozatában kifejtette, az állandó lakóhely fogalmának módosítására a jogalkotói indokok alapján azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása sok esetben nem a valóságot tükrözte, és a közhiteles nyilvántartás adattartalma, valamint a valós helyzet közti különbség feloldására az állandó lakóhely fogalmának jogalkotó által választott új meghatározása alkalmas.

Az állandó lakóhely fogalmának módosításán kívül a jogalkotó sem a vegyes választási rendszeren, sem az állandó lakóhellyel szorosan összefüggő helyi és európai parlamenti választási, és helyi népszavazási, valamint az egyéni választókerületi választójogi szabályokon nem változtatott. Az állandó lakóhely fogalmának változása pedig önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja 

– írták.

Hozzátették: az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson, és helyi népszavazáson való részvétel mellett kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat, ám ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.

Mindezekre tekintettel az AB elutasította a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és a hatálybalépés visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az ellenzéki összefogás tavaly december végén fordult az AB-hoz, mert álláspontjuk szerint a lakcím-bejelentés szabályainak változása legalizálja a választási csalást. Az ellenzéki összefogás szerint már a 2018–2019-es választásokon is tömeges jelenség volt, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon.

(Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI)