A zajszennyezés a környezetvédelem mostohagyermeke

„Pár évvel ezelőtt közzétett adatok szerint a halált okozó környezetkárosítások sorában a zaj a légszennyezés után a második helyet foglalja el” - mondta Berndt Mihály lapunk kérdésére. Berndt szerint csak 2002 óta vannak pontos, átfogó adatok a zajszennyezés mértékéről. A szakértő elmondta, hogy az Európai Unió államainak adatai alapján Magyarországot az uniós átlagnak megfelelően érinti a probléma.

A zajszennyezés ártalmai

A zajszennyezés ártalmait ecsetelve Berndt hozzátette: „A nagymértékű környezeti zaj stresszreakciót vált ki az emberi szervezetben, amelynek kimutatható jelei az érszűkület, a vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés, gyorsuló légzés és fokozódó izomtónus, emelkedett vércukorszint. A túl hosszú ideig tartó vagy túl intenzív stresszhatás hozzájárul a magas vérnyomás, fekélybetegség, továbbá a cukorbetegség és a szívinfarktus kialakulásához.” Tudományos körökben egyetértés van abban, hogy zajszennyezés csökkentésével a szív és érrendszeri betegségek száma csökken. A szakértő továbbá kiemelte: „A 20-30 dB feletti hang zavarja az alvást. A 40 dB-nél erősebb zajok zavaró hatásuk miatt pszichés terhelést eredményeznek, amely mértéke nagyban függ az egyéni érzékenységtől. A 65 dB feletti zajok azon kívül, hogy magatartásbeli változásokat okozhatnak, zavarják a beszédértést és a koncentrálóképességet. A figyelem és a szellemi teljesítőképesség csökkenése révén növeli a balesetek gyakoriságát. Hosszú távon pedig a depresszió és az agresszív magatartásformák gyakoribb előfordulását okozza. A nagymértékű környezeti zaj stresszreakciót vált ki az emberi szervezetben, amelynek kimutatható jelei az érszűkület, a vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés, gyorsuló légzés és fokozódó izomtónus, emelkedett vércukorszint.”

 A felelős

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkatársa szerint a lakosságot érintő zajterhelésért döntően a közlekedés a felelős. Ebből az következik, hogy leginkább Magyarország nagyvárosait érinti a probléma. A 2002-ben született európai szabályozás értelmében 5 évente kell részletesen felmérni a környezeti zajállapotot. Az adatokat nyilvánossá kell tenni, illetve a káros hatások ellen intézkedni is, de az is fontos szempont Berndt elmondása alapján, hogy a zajtól háborítatlan területeket megóvják.

Védekezés a zajszennyezés ellen

Berndt Mihály kérdésünkre, hogy miként védekezünk a zajszennyezéssel szemben, a következőket válaszolta: „A területhasználattól és zajforrás típustól függően zajterhelési határértékek betartása kötelező. Ezt a környezetvédelmi hatóságok rendszerszinten folyamatosan ellenőrzik, és a rendelkezésre álló eszközökkel (bírság, kötelezés, működés korlátozása stb.) kényszerítik ki a túllépés megszüntetését.” A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakértője azt is elmondta, hogy az százezer fő feletti nagyvárosok, az 5 évente megújuló stratégia zajtérképek alapján egy zajcsökkentési intézkedési tervet készítenek a zajok által keltett ártalmak csökkentése érdekében. A zajtérképeket jelenleg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. készíti el a városok számára. Berndt Mihály kiemelte, hogy jelenleg az EU-ban nincs általános, egységesen bevett gyakorlat a zajszennyezés kezelésére. Mindenütt az adott helyzetet és lehetőségeket figyelembe vevő zajvédelmi intézkedésekkel kezelik a problémát.

Zajvédő elemet emelnek be az M85-ös kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Csorna és Sopron között épülő szakaszán, Csorna közelében 2020. június 17-én. Az 57 kilométert érintő beruházás 2020 végére fejeződik be. Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Mi a helyzet a Budapesten? 

Molnár Zsolt, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetvédelmi Főosztályának főtanácsadója elmondta, hogy hatalmas kihívás és nagy küzdelem a zajszennyezés elleni védelem. A főváros a Herman Ottó Intézet által közzétett 2018-as zajtérkép alapján készítette el zajvédelmi intézkedési tervét. Molnár Budapest lakóinak egészségvédelme szempontjából is az egyik legnehezebb területként hivatkozott a zajra. Hozzátette, hogy a zaj egészségügyi szempontok szerinti értékelését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, azaz Müller Cecília hivatala végzi. Kérdésünkre lapunknak a főtanácsadó is megerősítette, hogy az EU nagy környezetvédelmi előre lépése volt, hogy legalább a zaj egységes értékelésének módszertanában sikerült megegyezni, és ezt mintegy 10-15 éve minden tagállamban alkalmazzák is. Az EU előírások rögzítik – például a nyilvánosságra vonatkozó – eljárási szabályokat is. Ugyanakkor a várostervezési célértékek, az ún. küszöbértékek csak ajánlások, amelyek nem kötelező hatósági határértékek, eszközök.

Az intézkedési tervben a zaj nagysága szerint meghatározható azon budapesti területek fontossági sorrendje, ahol legtöbb embert érint a zaj, ahol leginkább indokolt intézkedéseket tervezni. A fővárosi fejlesztések tervezése során, így költséghatékonyan is csökkenthetővé válik a zajszennyezettség Budapesten. Hozzátette, hogy a főváros lakóit zaj szempontból leginkább a közúti közlekedés érint. Ebben az esetben a legfontosabbnak a közlekedő járművek számán túl azok tömege, sebessége, az útburkolatok állapota, minősége és műszaki jellege a meghatározó. A példa kedvéért említette a Veres Pálné utcát, ahol a kockakövek lerakása után az autók közlekedéséből fakadó zaj a kétszeresére növekedett. Hozzátette, hogy amennyiben a zajszennyezettség szempontjából jelentős Rákóczi út hat sávjának a gépjármű-forgalmából annak felét megszüntetnék, akkor is csupán 2-3 decibelnyi terheléscsökkentést érnénk el, a jelenlegi 10 dB feletti konfliktushelyzethez képest. 

Molnár Zsolt szerint az előbbi példa is mutatja, hogy közlekedési szempontból milyen brutális döntéseket kéne meghozni ahhoz, hogy az egészségvédelem javasolt szintjére érdemben tudják csökkenteni a fővárosiak közlekedési eredetű zajterhelését. Véleménye szerint hosszú távon a robbanómotoros autók elektromosra váltása jelentős városi szintű környezeti hasznot eredményezhet, de ugyanakkor a fővárosiak közlekedési eredetű zajterhelése még sokáig nehezen csökkenthető feladat marad.

(Kiemelt kép: Autósor áll a Nyugati téri felüljárón 2020. november 9-én. Fotó: Merész Márton)