A szakértők már látják, mi kell a NER lebontásához

Az Eötvös Csoport úgy látja, hogy jogi értelemben véve kettős államot hozott létre a NER: míg valóban léteznek az alapvető jogállami keretek, ezekhez bármikor hozzányúlhat a hatalom. Ennek lebontása hosszú folyamat lesz még. 

2021. május 27., 08:51

Szerző:

Jakab András alkotmányjogász az Eötvös Csoport szerdai konferencián kijelentette, hogy rendszer megváltoztatásához viszont nem elég a kormányváltás, társadalmi fejlődésre is szükség van - hangzott el az Eötvös Csoport szerdai konferenciáján, amelyről a HVG csütörtökön számol be. Jakab szerint a hibrid berendezkedések azt a Magyarországra is alkalmazható szürke zónát jelölik a demokrácia és az autokrácia között, ahol a jogállamiság egyes követelményei jobban, mások viszont kevésbé érvényesülnek.

Ez jogi úton kétféleképpen értelmezhető. Létezik minden országban egy formális jogrend; egy átfogó szabályrendszer, amely az intézményi működés és a mindennapi élet gerincét adja. Bár a törvénykezés azóta jócskán átalakult, önmagában ez a folyamat nem tudja megmagyarázni a NER kiépülését és a magyarországi demokrácia minőségének hanyatlását: Jakab szerint itt jön képbe az informális jog kérdése.

Az alkotmányjogász úgy látja, az EU-s csatlakozással eltűnt a demokratizálódás iránti motiváció, és fokozatosan elkezdtek kirajzolódni az öröklött jogi kultúra elemei.  Hiába vannak funkcionáló rendelkezések a büntető törvénykönyvben, ha azt nem alkalmazzák korrupciós ügyekre, illetve éppen ellenkezőleg, ha a létező jogszabályokkal kitüntetett csoportokat vegzálnak, ilyenek például az országgyűlési képviselőkre kiszabott bírságok. Jakab szerint már az is jelentős jogállami előrelépést jelentene, ha a NER legalább a saját maga által írt törvényeket betartaná.

Győry Csaba jogszociológus pedig úgy látja,  a mai Magyarország kettős állam, amelynek van egy, a mindennapi életet meghatározó jogszabályi dimenziója, viszont létezik mellette egy egyszeri intézkedések útján működő, a politikai hatalmat szolgáló folyamatos jogi intervenciós törekvés is, amely megszilárdítja a hibrid rezsimet. Egy ilyen berendezkedés megszilárdulásában kulcsszerepet játszik az önkorlátozás és a retorzióktól való félelem a jogalkotók és döntéshozók körében, de az állam saját maga is dönthet úgy, hogy átírja a jogállami feltételeket, például a különleges jogrend megszilárdításával és a rendeleti kormányzással.

A hibrid rendszer lebontása mind Jakab, mind Győry szerint egy hosszú folyamat, ugyanis nemcsak a NER által felépített jogi szabályozáshoz kell óvatosan hozzányúlni, hanem a társadalom és a jogász szakma hozzáállása is meg kell változzon. Ehhez kulturális előrelépésre van szükség: társadalmi elhatározás, elitkonszenzus, kedvező nemzetközi környezet és a kisebb sikerélmények mind kulcsfontosságúak a folyamatban.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)