A Sarko-show
Nicolas Sarkozy, a francia államfő a második mandátumára pályázik. Április 22-én lesz az elnökválasztás első fordulója, ám ő máris javában kampányol. THOMAS SCHREIBER írása Párizsból.
Az Élysée-palota urának figyelmét nem kerülte el, hogy a közvélemény-kutatások kivétel nélkül a szocialista François Hollande fölényes győzelmét jósolják a májusi választáson. Az elemzők szerint ennek legfőbb oka Sarkozynek a saját táborában fokozódó népszerűtlensége. A 2007-ben őrá szavazott franciák jó része csalódott benne.
Ám Sarkozynak esze ágában sincs feladni a harcot. Épp ellenkezőleg. Viszont sürget az idő, hogy a hivatalos választási kampány elindulása előtt látványos tettekkel és nyilatkozatokkal ellentámadásba lendüljön, és lehengerelje a jóval szerényebb eszközöket használó és egyesek szerint túlságosan magabiztos François Hollande-ot. Sarkozy indulási szándékának bejelentése pillanatától megkezdődött Hollande tudatos lejáratása. A szocialista jelöltet az államfő tökéletesen alkalmatlannak tartja az elnöki tiszt betöltésére, többek között amiért külföldön ismeretlen.
A tömegkommunikációhoz kiválóan értő Sarkozy hetek óta járja az országot, gyűléseket tart, rádió- és tévéműsorokban szerepel, sporteseményeket látogat. Szókincsében egyre többet szerepel a „nép”, amelynek ő az igazi képviselője és védelmezője. Populista kijelentései nem elszólások. Reformtervei között szerepel több népszavazás olyan témákról, mint az illegális bevándorlók gyorsított eljárással való kitoloncolása. Ez és hasonló elképzelések főképpen a jobboldali szavazóknak szóló gesztusok. Márpedig a mai helyzetben Sarkozynak égető szüksége lehet akár az első fordulóban a Nemzeti Front szavazóinak támogatására. Különösképpen, ha a Front jelöltje, Marine Le Pen nem szerzi meg az induláshoz szükséges ötszáz polgármesteri ajánlást...
Március 16-án azonban elkezdődik a hivatalos kampány. Ezen a napon közzéteszik az indulásra jogosult jelöltek listáját. Minden valószínűség szerint legfeljebb tizenketten lesznek. Az esélyegyenlőség jegyében a rendelkezésükre bocsátott idő a rádió és a televízió programjában másodpercre azonos lesz, amelyet természetesen szabadon felhasználhatnak. Vagyis március 16-tól kezdve Sarkozy egy másodperccel sem szerepelhet többet, mint például a trockisták...
Az elnökválasztás április 22-i első fordulója előtt a hagyományoknak megfelelően számos televíziós vitára kerül sor. A legnagyobb érdeklődés természetesen a Sarkozy–Hollande-összecsapást előzi meg. A legismertebb francia politológusok szerint a jelenlegi elnök sokkal jobban „használja” a tévét, mint ellenfele. Feltételezhető, hogy a vita alkalmat szolgáltat majd arra, hogy Sarkozy – egyébként jogosan – kérkedjen diplomáciai sikereivel, míg ezen a téren Hollande-nak kevés a személyes tapasztalata.
Feltűnő módon egyikük programjában, illetve nyilatkozataiban – Európa kivételével – jóformán alig szerepelnek külpolitikai kérdések. Elterjedt vélemények szerint a francia választópolgárok döntő többségét ez nem érdekli, és nem azon fog múlni a választás végeredménye, vajon melyik jelölt képviseli leginkább Franciaország érdekeit. Nyugodtan állíthatjuk, hogy bármelyikük győz is, nem következik be lényeges változás a francia külpolitikában.
Végső fokon ez a megállapítás érvényes a belpolitikára is. Bizonyos, hogy Sarko 2007-ben tett ígéreteinek nagy részét nem váltotta valóra, amiben külső körülmények, a világgazdasági válság is szerepet játszottak. Ennek figyelembevételével nehezen elképzelhető, hogy Hollande lényegesen jobbat lenne képes felmutatni. Mégis sokan lesznek, akik rá voksolnak. Sokan lesznek, de vajon elegen?
