A minisztérium egyértelművé tette, hogy nem kívánja legalizálni az eutanáziát
Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni – tudatta egy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó per kapcsán az Igazságügyi Minisztérium (IM) kedden közleményében.
Hétfőn és kedden lezajlott a strasbourgi emberi jogi bíróságon a Karsai kontra Magyarország ügy szakértői meghallgatása és tárgyalása, melynek során az IM mint a magyar állam képviselője ismertette jogi álláspontját. Eszerint „Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára” – áll a közleményben.
Nem könnyű nekem elkezdeni ezt a beszédet, mert nagyon vegyesek az érzéseim – idézi fel Karsai Dániel első szavait a 24.hu, amelyet a mai strasbourgi, Emberi Jogok Európai Bíróságon mondott.
Karsai a nyilvános tárgyaláson azt mondta az rtl.hu tudósítása szerint:
„Először is rendkívül megtisztelő számomra, hogy itt lehetek és részt vehetek a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről. De sajnálatosan ez az ügy alapvetően a saját életemről szól: gyakorlatilag élet, és méltóságteljes halál kérdése.”
Karsai Dániel alkotmányjogász az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmében azt sérelmezi, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és a büntetőjogi szabályozás miatt külföldön sem veheti igénybe a legális eutanáziát. A kérelmet a bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja. Karsai azt szeretné elérni, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. november 9., 19:45
Ha a halálbüntetést ellenzi, az életbüntetést miért nem? – válaszolt Gulyás Gergelynek Karsai Dániel
Ismeretlenül is megköszönte, hogy jobbulást kívánt neki és hogy bízik a csodákban.
Itthon
2023. október 25., 18:27
Karsai Dánielnél tavaly augusztusban ALS-t diagnosztizáltak, amely egész testet érintő izomsorvadáshoz vezet, ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, így a betegek tiszta tudatállapotban élik végig teljes lebénulásukat. Szerinte a betegség utolsó szakaszában nem csak értelmetlen, de méltatlan is a létezés, életét szeretné méltósággal befejezni.
Itthon
2023. október 24., 20:18
Észrevételeiben a kabinet a kérelem elfogadhatatlannak nyilvánítását kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságától.
„Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár” – érzékeltette a rideg valóságot az alkotmányjogász.
Stánicz Péter, aki a bíróságon Karsai Dánielnek nyújt jogi képviseletet, elmondta, hogy Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Karsai szerint a mostani magyar szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. A nemzetközi jogfejlődés ezzel ellentétes: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.
Az élet védelme fontosabb a magyar állam szerint a méltóságteljes halálnál
Az eutanázia tekintetében a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, a kérdéskör szabályozása az Európa Tanács tagállamainak hatáskörébe tartozik, ahol jelen állás szerint a tagállamok döntő többsége – köztük Magyarország is – elutasítja annak legalizálását.
A magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot - áll az IM közleményében.
„A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – hangsúlyozza a közlemény.
A magyar jog kifejezetten védi az emberi életet, és megakadályozza azt, hogy mások elősegítsék a korai halált. A magyar társadalom nem bátorítja a betegeket a halál keresésére, éppen ellenkezőleg: gondoskodik róluk, és mindent megtesz azért, hogy segítse és támogassa az arra rászorulókat – közölte az IM.
A tárgyalás januárban folytatódik, amikor újabb észrevételeket tehetnek különös tekintettel a harmadik félként beavatkozók által elmondottakra, a szakértők véleményére és a tárgyaláson elhangzottakra. Karsai a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Európában az eutanáziáról már húsz éve folyik vita, és számos államban be is vezették. Karsai a holland gyakorlatot említette, számára úgy tűnik, hogy ott tényleg működik ez a jogintézmény, és megoldja sok ember szenvedését. A kormány sem tudott felhozni olyan botrányos ügyet, ami ellene szólna.
(Kiemelt képünk: Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász. Forrás: ddr. Karsai Dániel FB-oldala)
