A megbélyegzési törvény
T/5005 – ez a szakszerű jelzete annak a november 20-án benyújtott salátatörvénynek, amely „végrehajtási utasításként” az alaptörvény „átmeneti rendelkezéseit”, életbe léptetésének technikai feltételeit foglalja össze. A szöveg adminisztratív részletekkel, tömény unalommal csordogál, hogy a benyújtó Lázár–Harrach-kettős belecsapjon a lecsóba. Merész képzettársítással az ellenzékben lévő utódpárt (MSZP) és a volt MSZMP erkölcsi, politikai, jogi felelősségét kezdik boncolgatni. Politikai önfertőzésről, fenyegetőzésről, „harapás előtti kóstolgatásról” van szó? Betiltható-e a rivális párt, kétharmaddal és alkotmányosan? BUJÁK ATTILA járt utána.
Ami a betiltást illeti: kicsi a valószínűsége, de a lehetőség benne van.
Az „átmeneti rendelkezésekről” szóló törvény meglepően végleges megállapításokat tesz, történészi csúcsokat ostromolva. A szerkesztők kijelentik: az elődpárt, amelynek jogutódja az utódpárt, felelős azért, hogy a jogállam harmonikus fejlődése elmaradt, mert az állam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Az utódpárt felelős azért, hogy ’46-ban szétverte a többpártrendszert. A párt (elődje) felelős a szovjet megszállásra épülő erőszakos hatalomátvételért. Az elődpárt bűnöző szervezeteket hozott létre. A lassan összemosódó utód- és elődpárt felelős továbbá a börtönért, a gyilokért, a kifosztásért, az árvák könnyeiért, ’56 vérbe fojtásáért, az emberkínzásért, az internálásért, a spicliért, a cenzúráért, a szabadságjogok korlátozásáért... vagyis mindenért. Na és némi készpénzért, a pártvagyon nagyvonalú „elkezeléséért”. (Lásd: Tiszti Kaszinó, 1992.)
Mivel a javaslat tíz napon belül hatályos törvénnyé lesz (vagy nem léphet életbe az alkotmány, és akkor baj van), a Lázár–Harrach-szerzőpáros elégedetten állapítja meg, hogy bár „az igazság érvényesítése”, a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, juttatásaik csökkentése elmaradt, az alkotmány életbelépése után ez máris orvosolható. Az állam létrehozza a Nemzeti Emlékezet szakrális bizottságát, amely a kommunizmus bűneit hivatott ápolni és locsolni.
– Szép, ugye? Ez az egész a mi kedvünkért született. A mi két szép szemünkért. Szeretetcsomag – mondja Lendvai Ildikó exelnök alig titkolt büszkeséggel.
Végre történik valami jó is az MSZP-vel, hosszú szünet után, amire büszke is lehet. De ne feledjük egy percre sem: még Lendvai is szorulhat, alacsony beosztású kádári funkciként. Erkölcsileg és alkotmányosan vétkes.
Gulyás Gergely (Fidesz, alkotmányügyi bizottság) szerint a törvény bizonyos értelemben „alkotmányerejű”, az új alaptörvény „leánytörvénye”. Kétharmados többség kell hozzá – de nem izgulunk, összejön.
Az MSZP-frakcióban házi használatra „megbélyegzési törvénynek” mondják az „átmeneti rendelkezéseket”. Vajon mennyire végleges az átmenet?
– A cél az MSZP politikai likvidálása – állítja határozottan Lendvai Ildikó.
De ez szerintünk túlzás.
– Nehéz betiltani egy törvényes mandátumokat nyerő, alkotmányosan működő pártot, amely tagja a szocialisták internacionáléjának, három ciklust is átkormányzott. Ez lehetetlen – mondja Ripp Zoltán történész, a rendszerváltás korszakának kutatója. – Az uniós környezet a garancia rá.
Hát igen: megint a nemzetközi környezet. A külföld. Ha a magyar alkotmányosság állapota nem garancia semmire.
Hack Péter hűvös jogászi álláspontja szerint a feloszlatás „túl nehézkes lenne”.
