A Jobbik színeváltozása

– Magyarország bajban van – mondta évértékelő beszédében Vona Gábor Jobbik-elnök. Stilizált fehér galamb képét biggyesztették a pulpitusra, mellette az evangéliumi mottó: „Boldogok a békességre igyekezők.”

A szélsőjobb „hegyi beszédét” Lendvai Ildikó egy romlott raguhoz hasonlította a Galamuson: „A beszéd jó felét, különösen a diagnosztizáló részeket bármelyikünk fogyaszthatónak tartaná, nem véletlenül, hiszen a szónok sokak egyetértését keresi. De a ragu egyharmada bűzös, romlott húsból készült, igaz, az újfajta fűszerezés akár el is nyomhatja a szagot.”

A baloldali expártelnök farkast kiált, azt mondja: vigyázzatok, az ordas beöltözött nagymamának! És való igaz: a gárdás felvonulások, direkt vagy közvetett zsidózások, cigányozások, listázások után valóban furcsa a békés hangnem.

Évértékelőjében a Jobbik elnöke egyenesen azt ígérte, begyógyítja a nemzet sebeit, békét hoz, de véget vet a politikai sandaságnak. Mondta – meglehetősen sandán.

Eközben Szabó Gábor választmányi elnök, Z. Kárpát Dániel és Novák Előd alelnökök emléktúrát szerveztek a náci és a velük szövetséges magyar katonák budavári kitörésére emlékezve. A mezőtúri győztes radikáljelölt, Kötél János – nomen est omen – Facebook-oldalán évek óta cigányok megöléséről, akasztásáról posztolgat. Senkinek nem tűnt volna fel, ha valaki nem kukázza ki a régi bejegyzéseket. Vona igyekezett eltakarni a gyorsan kiütköző ragyát: Kötél Jánost három napra beköltöztette a Jobbik cigány származású hajdúszoboszlói elnökéhez, Jónás Kálmánhoz.

Fából vaskarika

Hogy sikerült-e elkendőzni a Jobbik igazi arcát? Nem nagyon. Kiderült: Jónás meg zsidózni szokott.

De vajon kié az igazi jobbikos hang? A bárány Vonáé vagy a farkascsorda vezetőségi tagoké, esetleg a gyilkolásról fantáziáló Kötél Jánosé? És mit szólnak vidéken a jobbikos békegalambzajhoz?

– Nem történt fordulat a Jobbik politikájában – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki szerint a párt a tavalyi választási kampányban megkezdett stratégiát folytatja. A szervezet a mérsékeltebb stílust országosan igen, helyi szinten viszont még nem tudta teljes mértékben meghonosítani. Jól mutatja ezt a szélsőséges kijelentéseiről elhíresült Kötél János mezőtúri győzelme, akivel a Jobbik nem szakított, csak finoman elhatárolódott korábbi kijelentéseitől.

Juhász Attila szerint hatásos a „mérsékeltebb stílus, radikális program” stratégiája, ez a választási eredményekben is megmutatkozik. Bár az uniós választáson – részben a Fidesz ellentámadása miatt – nem szerepeltek jól, nőtt a jelenlétük a helyi önkormányzatokban. Már egymillió fölött van a szimpatizánsaik száma, a kormányból kiábrándultak egy kis része hozzájuk vándorol.

Azért is, mert nincs igazi baloldali kihívó. Korábban sokan állították, a szélsőséges pártok csak bizonyos szintig erősödhetnek, de Juhász már 2009-ben jelezte: nem lesz plafon.

Török Gábor politikai elemző szerint sokat erősödött a Jobbik, de a kormányzóképesség üvegplafonját nem sikerült áttörnie. Török úgy véli, stratégiai kihívás volt a párt számára, hogy a választókkal elhitesse: tud majd kormányozni.

A párt radikalizmusa népszerűséget, támogatókat ugyan hozott, ám szélsőségessége éppen ellenkezőleg hatott. Vona Gábor nyugodt radikalizmusa – amit Török korábban az egykori MDF és a görög Sziriza politikai kereszteződésének titulált – erre a dilemmára kínál megoldást.

– Azt, hogy ez mennyire lesz hiteles a szavazók számára, még nem tudni – mondja az elemző, aki nem vitatja G. Fodor Gábor megállapítását, miszerint ez az irány fából vaskarika, de látott már példát arra, hogy hasonló akció sikerrel járt. – 2006-ban a Gyurcsány vezette MSZP képes volt kormányzó pozícióból ellenzéki kampányt csinálni. 2010-ben Orbán Viktor meghirdette annak a rendszernek a lebontását, amelynek emblematikus alakja mások mellett éppen ő maga volt – mondja Török, aki – elmondása szerint – eddig reménytelennek tartotta, hogy a Jobbik váltópárti szerephez jut. De már más a helyzet.
Ám egyszólamú-e a jobbikos kórus? A kisdobos Novák Elődből soha nem lehet szelíd ministránsfiút faragni.

Új stratégia

Juhász Attila szerint Vona nem olyan vezére a Jobbiknak, mint Orbán a Fidesznek. A párton belül nem mindenki ért egyet vele, de az eredmények egyelőre őt igazolják. Az erőviszonyokat jelzi, hogy a legutóbbi tisztújításon Vona emberei rendre elbuktak, és az elnöknél jóval radikálisabb Z. Kárpát Dániel és Novák Előd lettek az alelnökök. Az elemző szerint nem tudni, a Jobbik „agyának” tartott Szabó Gábor pártigazgató melyik szárnyhoz tartozik inkább. Mindenesetre árulkodó, hogy a kitörés napi megemlékezés szervezői között Novák mellett az ő nevét is olvashatjuk a plakátokon.

Török Gábor szerint a többszólamúság a Fideszre is jellemző, és kétségtelen, hogy 2014 előtt is Vona képviselte a mérsékeltebb hangú politikát. A Kitörés Napját szervező Novák Előd, Szabó Gábor pedig mintha továbbra is a radikálisabb vonalat vinné.

– Nem tudni, hogy a párt szimpatizánsai mit reagálnak, melyik irány tetszik nekik jobban – mondja.

Vona azonban nemcsak mérsékeltebb hangnemet üt meg, de a baloldali ellenzék témáit is elorozza.

Török Gábor szerint az önkéntesség évének meghirdetését éppen egy baloldali párttól várta volna el a közvélemény. A másik kezdeményezés, a Jobbik aláírásgyűjtő kampányának kérdései pedig Vona új típusú stratégiáját tükrözik, azokról akár a Fidesz is konzultálhatna. Hiszen ki ne akarná, hogy negyven év munkaviszony után a férfiak is nyugdíjba mehessenek vagy hogy ingyenes legyen az internet? Sokan hívei annak is, hogy zárják be az ország kapuit a bevándorlók előtt, és szintén népszerű felvetés lehet, hogy Magyarország semleges legyen egy esetleges NATO–Oroszország-háborúban.

Tuti befutó, népszerűségnövelő kérdések ezek.

– Vona évértékelő beszéde azt jelzi, hogy arra a helyre akar lépni, ahol Orbán Viktor pártja áll. Azt üzeni: a Fidesz fő ellenfele nem a baloldal, hanem a Jobbik – teszi hozzá Török. Az elemző szerint Magyarországon a lengyel politikai modell kezd megvalósulni, melyet elaprózódott baloldal és két rivális jobboldali párt jellemez.

Juhász Attila pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Jobbik által kezdeményezett aláírásgyűjtés semleges magyar álláspontot sürgető kérdése nem javasolja az Észak-Atlanti Szövetségből való kilépésünket. A Medián felmérése szerint ugyanis a Jobbik-szavazók többsége nem az oroszok mellett foglalna állást.

– Érdekes, miközben a Jobbik a semlegességet propagálja, orosz érdekeket képviselő politikát folytat – veti fel Juhász, aki szerint a politikai ellenfelektől függ, hogy a Jobbik politikája hiteles lesz-e a választóknak. – Ők ugyanis azt látják, hogy a Jobbik témáit, a szervezet rendpártiságát, segély- és bevándorlásellenességét lemásolja a Fidesz, de még a baloldal is. Mitől legyen rossz véleménnyel róluk a választó, ha Gyurcsány elindítja Pásztor Albertet a választáson?!

Juhász Attila szerint a baloldali ellenzék évek óta bizonyítja: alkalmatlan arra, hogy a Jobbik ellen politizáljon. A Fidesznek viszont jó ez a helyzet, mert nincs alternatívát jelentő erős ellenzék, a protesztszavazatok jó részét a Jobbik viszi el, így még kevesebb voksoló vándorol a baloldalhoz. Ez a centrális erőtér taktikája.

De a stratégia nem veszélytelen. Ha megerősödik valamelyik ellenzéki párt, borul minden.

Lendvai Ildikó bonmot-val zárja elemzését: „A farkas most még csak beszél, de már készül a lakomára. Egy ország csúszhat le a torkán.”

Juhász Attila szerint a Fidesz sem nyugodt.

– A mezőkövesdi frakcióülésről kiszivárgott hírek szerint Orbánék most már lépni akarnak a radikális párt ellen, elővesznek olyan ügyeket, amelyek gyengíthetik jobbos riválisukat. Ez jelzi, hogy már a Fideszben is veszélyesnek tartják a helyzetet.