A hazai termőterületek húsz százaléka már kiszáradt

A minisztérium szerint reálisan félmillió hektár öntözhető terület alakítható ki az országban hagyományos öntözésfejlesztési eszközökkel.

2022. augusztus 3., 06:58

Szerző:

Az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításán túl, a várhatóan jövőben is visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára államtitkár Jászberényben.

Az államtitkár Mátragabona és a Mátramag Termelői csoportok Őszindító Termelési Tanácskozásán kulcsfontosságúnak nevezte a klímaváltozáshoz való gazdálkodói alkalmazkodást. Mint fogalmazott, reálisan maximum félmillió hektár öntözhető terület alakítható ki az országban hagyományos öntözésfejlesztési eszközökkel.

Ehhez képest az idei, történelminek is nevezhető aszály kapcsán az ország kiszáradt termőterületének nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka.

Ezért túl az öntözésfejlesztésen, minden gazdálkodónak további megoldásokon kell gondolkodnia: előtérbe kell, hogy kerüljenek a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások.

 

(Kiemelt kép: A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. A tartós hőség miatt a tó vízállása alig egy centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. MTI/Vasvári Tamás)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.