A hajléktalan vagy a roma szava ér többet?

– Az illetéktelenek nehezen találják meg a kaput, de hogy kerülnek ide a sértettek?

– Szájról szájra terjed a hírünk, pr-ban nem vagyunk valami jók. Honlapunk persze van és az utóbbi húsz évben azért megismerték az alapítványt és a kisebbségi önkormányzatok is küldik az ügyfeleket. Néha megtörténik, hogy mi keresünk meg embereket, ha olyan ügyekről hallunk, amelyek társadalmi jelentőségűek.

– Csak roma ügyekkel foglalkoznak?

– Az ügyeink 95 százalékában valóban romák az érdekeltek. Többnyire munkaügyek, nem alkalmazzák őket a származásuk miatt, de ugyanilyen gyakori, hogy nem szolgálják ki szórakozóhelyeken. És a gyűlöletbeszéddel is foglalkoznunk kell. Az egyik rendőr a neten újságolta, hogy egy cigányt fejbe rúgott. Sajnos az ügyben azóta megszüntették az eljárást. Foglalkozunk menekültügyekkel, valamint a melegekkel is. Az idei meleg felvonulás után néhány roma transzvesztita a többiekkel tartott egy szórakozóhelyre, de őket nem engedték be. Nem azért mert melegek, hiszen oda melegek járnak, hanem mert romák. Felhívtuk a szórakozó helyet, hogy egyezzünk meg, kérjenek bocsánatot, de nem hajlandók rá, ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultunk.

– Hogyan tudnak megfizetni egy jó ügyvédet?

– Sehogy. Mi egy ügyért bruttó 250 ezret tudunk fizetni, pedig büntető ügyekben a piaci ára milliós. Három ügyvédünk van, akikre számíthatunk, ők szív-szerelemből, elhivatottságból dolgoznak. Máshol keresik meg a kenyérre valót. Sajnos, egyre kevesebben jelentkeznek. pedig minden évben van legalább két kártalanítási ügyünk is, amikor ártatlanul ült ügyfelünket képviseljük. Egyik ügyfelünkre a Keleti Pályaudvari aluljáróban történt rablást fogtak rá. Abban az időben 250 kilométerrel odébb, vidéken volt, mégis lecsukták. Azt a pert is megnyertük, és az állam 5 millió forintot fizetett. Ez egyébként is furcsa ügy volt, mert akiket kiraboltak, ittas szinte hajléktalan emberek voltak. Ám ilyenkor a hajléktalan szava még mindig sokkal többet ér, mint a romáé.

– Mindig elvállalják a jogi képviseletet?

– Nem, a költségvetésünkből nem is telne rá, hiszen 25 millió forintból gazdálkodunk és tavaly 91 ügyünk volt. Idén már pályázatok sincsenek, s az eddigi 3-4-5 millió forintos állami támogatás helyett mindössze 500 ezret kaptunk, de már szeptember elején a 80. ügynél tartunk. Elsősorban az számít, hogy stratégiai jelentőségű ügyről van-e szó, mert azokat mindenképpen el kell vállalnunk, egyébként pedig igyekszünk tanácsot adni, tájékoztatni.