A gólyatáborok beavatási szertartásai és a nyájszellem
A szakpszichológus is megszólal a gólyatáborban történtekről.
Miután az Eduline cikke robbantott a gólyatábor ügyében, az egyetem is lépett, és ezentúl központilag szervezik majd ezeket az eseményeket. Közben az ombudsman is vizsgálatot indított az ügyben.
A Telex ezek után ír több olyan olvasói véleményt, amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet. Azt írják, volt olyan asztmás diák, akinek az inhalátorát vették el, de miután rájöttek, hogy ez már túl megy minden határon, visszaadták neki.
„Nem hagyhattad el a csoportodat, folyamatosan együtt kellett lennünk. A táborban kevés lány volt, akiket nem hagytak békén. Mindig a sor elejére küldték őket, például menetelés közben is, de a padokon is előre ültették őket, hogy képeken az látszódjon, hogy van lány a karon. Egymás mellé sosem állhattak, mert az pazarlás lenne.”
Az étel sem volt megfelelő
Akinek van gyereke, tudja, hogy általában jelentkezéskor ki lehet választani, ki, mit szeretne enni, ez nemcsak a gólyatáborokra igaz. Itt a budajki gólyatáborban azonban ezügyben is érdekes dolgok történtek. Az egyik fiatal így mesélt róla.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. augusztus 23., 14:12
Vizsgálatot indított az oktatási jogok biztosa a Budapesti Műszaki Egyetem botrányos gólyatábora miatt.
Itthon
2024. augusztus 23., 12:47
Kivizsgálnak minden panaszt, ami a gólyatáborral kapcsolatban beérkezett.
Itthon
2024. augusztus 21., 09:25
Ez az a gólyatábor, ami arról vált ismertté, hogy az elsősök nem vihettek be óvszert.
„Annak ellenére, hogy jelentkezéskor ki kellett választani, hogy a táborban mit szeretnél enni, a napközbeni zsíros kenyéren és az esti borsófőzeléken kívül nem kaptunk mást, és csak néhány percet kaptunk arra, hogy megegyük.
Persze, azt is megígértették velük, hogy soha senkinek nem mesélik el, hogyan „szívatják” őket.
A borzalom nem újkeletű
Egy Ádám nevű diák, aki 2012-ben vett részt a BME Gépészmérnöki Karának gólyatáborában, azt mesélte a lapnak, hogy a VIK-es táborhoz képest náluk egy picivel civilizáltabban zajlottak az események, de náluk is alap volt, hogy a felsősök durván beszéltek velük.
„Nem sokkal az érkezésünk után kivezényeltek minket a közeli kétsávos főútra. Az egyik sávban felsorakoztattak minket, körülbelül negyvenen voltunk. A tűzforró aszfalton négykézlábra kellett ereszkedni, és az volt a feladat, hogy egy fél sárgadinnyét kell megennünk úgy, hogy a kezünket nem használhattuk. Nem fejenként egyet, hanem az egész társaságra jutott egy darab, amit disznó módjára kellett kizabálni, majd a nyálas dinnyét a fejeddel a szomszédod felé tovább lökni”.
A felsőbb osztályosok körülöttük masíroztak, mint a kiképzőtisztek, és aki nem követte az utasításokat vagy a keze hozzáért a dinnyéhez, annak odacsaptak egyet egy ostorral.
Van, aki csak pár napig bírta
Egy Nóri nevű diák szerint ezekben a táborokban általában sok alkohol fogyott, és a játékok többsége szexuális töltetű volt.
„Az egyik ilyen feladat úgy nézett ki, hogy a férfi táborvezetők vízipisztolyokba tablettás bort töltöttek, majd a lábuk közé fogták őket. A lányoknak sorba kellett térdelni előttük, majd a szánkba spriccelték a bort, és mivel elég egyértelmű mit is akartak imitálni ezzel, én ebben nem szerettem volna részt venni.”
A lap egy szakember véleményét is kikérte
Vizin Gabriella klinikai szakpszichológust és kognitív viselkedésterapeutát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológiai Tanszékének docense azt mondja, a gólyatábor tekinthető egyfajta beavatási szertatásnak is, aminek keretében a gólyák megismerkednek az egyetemi közeggel, ami számukra még egy új terep. „Nem tudják még, mit is jelent ez pontosan, ahogy nem tudják azt sem, milyen nehézségeik lesznek, és hogyan tudnak azokkal megküzdeni.
A fiataloknak, akik most kezdik a felnőtt életüket, szükségük van az ilyesfajta rituálékra, a befogadásra a közösségbe, de ennek nem megalázó vagy bántalmazó formában kellene megtörténnie.
A szakember szerint normál esetben a táborokban adaptív megküzdési módszereket kellene bemutatni a gólyáknak. Például azt, hogy ha nem sikerül a vizsgája, akkor forduljon a társaihoz, tudjon kire támaszkodni, ehelyett most egyes helyeken csak azt láthatják, hogy az alkohol, a meggondolatlan és túlzott szexualitás a gyógyír mindenre.”
A nyájszellem erős az egyetemeken
A szakember szerint a szervezők azért is térhetnek vissza ugyanazokhoz a megalázó feladatokhoz és néhol abszurd fegyelmezési módszerekhez, mert ők is ezt élték át. Mint mondja, van egy kialakult normarendszer, aminek része a megszégyenítés és a diszkrimináció, ami szervezőbrigádról szervezőbrigádra öröklődik. Ezért is fordulhat elő az, hogy a 2024-es BME-s gólyatábor résztvevői hasonlókról számoltak be, mint azok, akik 15 évvel ezelőtt kezdték el az egyetemet.
Könnyű azonban kívülállóként azt mondani, hogy a táborokban 18 éves, felnőtt emberek vesznek részt, akiknek jogukban áll nemet mondani, akár távozni is. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.
„Ha a gólyák azt látják, hogy a táborban van egy normarendszer, legyen az akármilyen, akkor megpróbálnak ahhoz alkalmazkodni. Az emberek többsége, 70 százaléka így működik, megpróbálunk idomulni a csoport működéséhez”
– magyarázza Vizin Gabriella klinikai szakpszichológust és kognitív viselkedésterapeuta.
Aáry-Tamás Lajos ombudsman egyébként megkeresésünkre elmondta, hogy egy hónapon belül meglesz a BME budajki gólyatáborában történtekkel kapcsolatos vizsgálatának eredménye.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hivatalos Facebook oldala)
