„A felelősség felerészben a romáké”

STANDARD: Az Európai Parlamentben Ön a roma népcsoport egyetlen képviselője. Vajon ez nem azt jelzi, hogy az európai közvélemény elhanyagolja a romákkal kapcsolatos problémákat - hiszen az EU-ban körülbelül 10-12 millió roma él?

Járóka: Valóban kulcskérdés, hogy a politikában és a közéletben is alulreprezentáltak a romák közösségei, és közülük meglepően kevesen vesznek részt a civil- vagy/és a politikai közéletben. Összehasonlításképpen az Európai Parlamentben 20 roma képviselőnek kellene lennie. Gyakorlatilag a romák 150-szer kisebb arányban vannak képviselve, mint Luxemburg, amely kevesebb, mint félmillió lakossal hat képviselőt küld az Európai Parlamentbe.

STANDARD: Eddig miért nem voltak eredményesek azok a nemzeti- vagy EU-stratégiák, amelyek a romák életkörülményein akartak javítani?

Járóka: Eddig a fejlesztési programok, a szegénység elleni stratégiák és a kifejezetten roma-projektek nem voltak egymástól elválasztva, a projektek nem megfelelő gondossággal kerültek kiválasztásra, és nem voltak megfogalmazva egyértelmű feltételek és célok. A romák integrálására az új stratégiában minden tagállamnak egy olyan tízéves stratégiai programot kell összeállítania, amely a különleges célokat, a határidőket és a kiértékelési szempontokat is tartalmazza.

STANDARD: Ki ellenőrzi a nemzeti tervek megvalósítását?

Járóka: Közvetlenül az előterjesztést követően, a közös és egymással is összehasonlítható jellemzőkre alapozva az EU-Bizottság és az alapjogi ügynökség értékeli a terveket, és ezt követően évente tájékoztatják majd az egyéb intézményeket a megvalósítás menetéről. Ez egy új mechanizmus. Azt gondolom, hogy ezen a módon koordinálásra kerülnek a nemzeti cselekvési programok, és ez a kormányokat is cselekvésre kényszeríti.

STANDARD: Milyen mértékben hibáztathatók a roma közösségek a saját helyzetük miatt? Valóban integrálódni akarnak a többségi társadalomban vagy inkább hagyományos életüket szeretnék élni?

Járóka: A szegénység nem hagyomány, hanem egy állapot, amelyből minden ember menekülni szeretne. A hagyomány vonatkozhat az identitás, a családi viszonyok, a művészet és a nyelv kérdéseire, de a hiányzó csapvíz vagy a gyógyszerek hiánya nem az a dolog, amit az ember magának kívánhatna. Másképpen fogalmazva az integráció egy nehéz és hosszadalmas folyamat, amelynek két oldala van.

STANDARD: Kié a nagyobb felelősség?
Járóka: Az EU csak tíz százalékban vállalhatja magára a felelősséget a sikerért, további 20-20 %-ért a nemzeti kormányok és a helyi hatóságok a felelősek. A felelősség fele, a döntő 50 % azonban a romák vállán nyugszik. Ezért kell legyőznünk a reménytelenségből eredő apátiát.

STANDARD: Melyek a legfontosabb elemei annak az EU-Bizottság által bemutatott roma stratégiának, amelyet saját prioritásként ismert el a magyar soros EU-elnökség?

Járóka: A kulcskoncepciót a területi célirányultság elve jelenti. Azért is, mert a szociálisan hátrányos térségek földrajzilag nem egyenletesen oszlanak el a tagállamokban, hanem a szegénység és a társadalmi kitaszítottság azokra a fejletlen kistérségekre koncentrálódik, amelyekben túlnyomó részt romák laknak. Az Európai Parlament számára készített jelentésem egy összeurópai válságtérkép összeállítást kezdeményez, hogy annak segítségével be lehessen azonosítani, és az egymással összehasonlítható ismérvek segítségével el lehessen bírálni ezeket a kistérségeket.

STANDARD: Akkor tehát ezeken az alapokon elindulva kellene összeállítani a nemzeti terveket is. Milyen szerepet játszik ebben az EU-Bizottság?

Járóka: A Bizottság készen áll arra, hogy irányító szerepet játsszon a legfontosabb megvalósítandó feladatok koordinálásában.

STANDARD: Valóban elvárható, hogy a tagállamok meg is valósítják ezt a stratégiát?

Járóka: A foglalkoztatási, szociálpolitikai és egészségügyi tanácsban a miniszterek már egyhangúlag el is fogadták az elnökség végkövetkeztetéseit. Ezért is remélem, hogy az állam- és kormányfők június 24-i csúcstalálkozója is kiáll majd e stratégia mellett. Azt hiszem, hogy a megfogalmazott tézisek képessé teszik az EU-t és a tagállamokat is arra, hogy hozzáfogjanak egy sokoldalú és hosszútávra szóló stratégia megvalósításához.

STANDARD: Az EU-ban Magyarországon létezik az egyik legnagyobb roma közösség, és az ország eddig képtelen volt megoldani ezt a problémát. Nem csak a romák és a szélsőjobboldali csoportok között vannak feszültségek, hanem a romák és a többségi lakosság között is. A magyar kormány egyfelől egy nemzeti és egy az egész EU-ra kiterjedő roma stratégiát hirdet, másfelől a magyar nemzeti értékeket hangsúlyozza. Nem ellentmondásos ez?

Járóka: Egyáltalában nem, mert a magyar romák már 700 éve szerves részét alkotják a magyar nemzetnek. A romák védelmében a kormány szilárdan szembeszállt a szélsőséges csoportokkal, és megváltoztatta a büntetőjogot, hogy az ilyen magatartás (a romák elleni agresszív fellépés – szerk. megjegyz.) három évig terjedő börtönnel legyen büntethető. Európában a magyar kormány már eddig is több erőfeszítést tett a romák szegénységének és társadalmi kirekesztettségének a megszüntetéséért, mint bármely más korábbi elnökség.

Fordította: dr. Gonda László