Parkinson-kór: így kerülhetőek el a súlyos tünetek
A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein – közölte a betegség világnapja kapcsán a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel.
A PTE közleményében azt írták: a remegéssel járó Parkinson-kór jelenleg a világ leggyorsabban terjedő neurológia betegsége.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatmillió, 2040-re akár 14 millió embert érintő, az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nem csak az idősebb korosztályt érinti, az a középkorúak körében is egyre gyakoribbá válhat a jövőben.
Kovács Norbertet, PTE Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnökét idézve kiemelték: a fiatalabb, akár harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek, így a remegés, az izommerevség, a mozgási nehézségek és a hangulatváltozások.
A szakember szerint a különböző terápiás módszerek révén jó esély van arra, hogy akár évtizedeken át elkerüljék a fiatalabb betegeket a súlyos tünetek, és megőrizzék a munkaképességüket, így korai felismeréssel és folyamatos kezeléssel - ahogy a cukorbetegség - hosszú ideig együtt élhet a páciens a betegséggel súlyos tünetek és szövődmények nélkül.
A közlemény szerint bár mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól.
Közölték: a szakemberek világszerte dolgoznak azon, hogy még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt megállapíthassák a Parkinson-kórt megelőző állapotot.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. március 8., 10:22
A vakvezető, drogkereső kutyákat gyakran célzottan tenyésztik, és sok éves kemény képzéssel nevelik feladatuk elvégzésére. Amerikai kutatók most azt állítják, hogy tulajdonképpen az egyszerű, kedvtelésből tartott kutyák is képesek egy bravúrra: a Parkinson-kór diagnosztizálására – írja a hvg.hu.
Életmód
2024. február 14., 07:48
A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami általában 60 év felett jelentkezik, de egyre több fiatalt érint.
Külföld
2023. november 17., 19:48
Az Európai Unió újabb tíz évvel hosszabbította meg a glifozát nevű totális gyomirtó engedélyét, miközben Franciaország folyamatosan fizet az általa okozott károk miatt a gazdáknak.
Magyar kutatók az úgynevezett fecskefarok-jel alapján igyekeznek előjelezni a kórt.
A fecskefarok-jel MR-felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal.
Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével - emelték ki.
A közleményben kitértek arra, hogy számos terápia áll rendelkezésre a Parkinson-betegek életének megkönnyítésére, így a megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések főleg a betegség kezdeti szakaszaiban akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.
A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében. Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ez a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással - olvasható a PTE közleményében.
Ezek a Parkinson-kór korai jelei
Bár a Parkinson-kórt időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, ahol akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek. Magyarországon becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. A fiatalkori Parkinson-kór 21 és 39 év között jelentkezhet, de nagyon ritkán már 20 év alatt is. Azonban az időskori megbetegedésnek is lehetnek korábban tünetei – írja a Dívány.
A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, melynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése. Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett.
Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben. A kutatók több gént is beazonosítottak, melyek hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, de genetikai okokat a betegek közel 10 százalékában sikerült csak kimutatni. A betegség bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba. Gyakrabban fordul elő Parkinson-kór a vidéken élő embereknél, különösen a kútvizet fogyasztóknál, valamint az ipari létesítmények és kőfejtők közelében élőknél – írja a Webbeteg.
(Fotó: Aline Morcillo / Hans Lucas. Aline Morcillo / Hans Lucas / Hans Lucas az AFP-n keresztül)
