Parkinson-kór: akár a házi kedvenc is képes kimutatni a betegséget
A vakvezető, drogkereső kutyákat gyakran célzottan tenyésztik, és sok éves kemény képzéssel nevelik feladatuk elvégzésére. Amerikai kutatók most azt állítják, hogy tulajdonképpen az egyszerű, kedvtelésből tartott kutyák is képesek egy bravúrra: a Parkinson-kór diagnosztizálására – írja a hvg.hu.
Mint ismert, jelenleg nincs szűrőeszköz a Parkinson-kór diagnosztizálására. A remény ugyanakkor már felcsillant: miután 2015 októberében kiderült, később pedig a Edinburghi Egyetem szakemberei is megerősítették, hogy egy nővér észleli a Parkinson-kórban szenvedő betegektől származó illatot, kutatások feltárták a jelenség hátterét: bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedők bőrének faggyúmirigyeiből speciális illékony vegyületek távoznak.
Kutyákkal foglalkozó szakembereknek így az az ötletük támadt, hogy ha egy ember képes érzékelni ezt az illatot, akkor a kutyák még inkább képesek lehetnek erre, akár a betegség korai szakaszában. Pontosan ugyan nem ismert, hogy egy kutya szagérzékelése mennyivel jobb az emberénél, de legalább tízezres szorzóról beszélnek – írja a Hvg.
A PADs for Parkinson szervezet szakemberei 23 különböző fajtájú, korú és környezeti hátterű kutyát vontak be egy kontrollált és randomizált vizsgálatba. A jelentésben szereplő tanulmányi időszak egy hétéves képzési program utolsó két évéből állt, 200 munkanapot tartalmazott 2021 és 2022 között.
„Körülbelül 6-8 hónapig tartott a kiképzés, a kutyák heti 3-4 napon jelen voltak” – részletezte az IFLScience-nek Lisa Holt, a PADs for Parkinson okleveles trénere és alapítója. „A kutyákat arra tanítottuk, hogy különbséget tegyenek a Parkinson-kórra pozitív faggyúminták és a negatív faggyúminták között. Ezeket a mintákat Parkinson-kórban szenvedő és nem szenvedő emberektől gyűjtötték olyan pólókkal, amelyekben éjszaka aludtak, illetve a hát felső részéből és a nyak alsó részéből pamut törlőkendővel vett mintákból” – tette hozzá. A kísérlet végén a 23 kutya szaglóérzékenysége 89, illetve 87 százalék pontosságú volt a Parkinson-kórra pozitív vagy negatív faggyúminták esetében. A 23 kutya közül tíznél pedig legalább 90 százalékos volt a diagnózis pontossága – írja a lap.
A Parkinson-kór fiatal korban is jelentkezhet
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. február 14., 07:48
A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami általában 60 év felett jelentkezik, de egyre több fiatalt érint.
Külföld
2023. november 17., 19:48
Az Európai Unió újabb tíz évvel hosszabbította meg a glifozát nevű totális gyomirtó engedélyét, miközben Franciaország folyamatosan fizet az általa okozott károk miatt a gazdáknak.
Letöltendő
2023. június 13., 19:35
A Parkinson-kóros édeaspát addig tartotta a víz alatt, orrát és száját befogva, amíg meg nem fulladt.
A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami általában 60 év felett jelentkezik, de egyre több fiatalt érint, világszerte mintegy 6.3 millió érintettről tudnak. Valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében. Általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják – írja a Webbeteg.
Ezek a Parkinson-kór korai jelei
Bár a Parkinson-kórt időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, ahol akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek. Magyarországon becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. A fiatalkori Parkinson-kór 21 és 39 év között jelentkezhet, de nagyon ritkán már 20 év alatt is. Azonban az időskori megbetegedésnek is lehetnek korábban tünetei – írja a Dívány.
A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, melynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése. Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett.
Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben. A kutatók több gént is beazonosítottak, melyek hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, de genetikai okokat a betegek közel 10 százalékában sikerült csak kimutatni. A betegség bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba. Gyakrabban fordul elő Parkinson-kór a vidéken élő embereknél, különösen a kútvizet fogyasztóknál, valamint az ipari létesítmények és kőfejtők közelében élőknél – írja a Webbeteg.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Aline Morcillo / Hans Lucas /AFP)
