Csaknem egymillió magyart érint ez a kóros állapot, és még csak nem is tudnak róla

A néma gyilkos a magyar lakosság 50-60 százalékát is megbetegíti.

2024. május 17., 10:26

Szerző:

A hipertónia, más néven magas vérnyomás, vagy néha artériás hipertónia elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint duplájára nőtt a magas vérnyomással élők száma a világon. Magyarországon a 30-79 év közötti lakosság fele érintett, a nem diagnosztizáltak száma megközelítheti az egymilliót. „A betegség kezdetben nem jár tünetekkel, ezért felfedezésére legtöbbször háziorvosi kontroll, üzemorvosi vizsgálat során kerül sor” ‒ mondta az Indexnek Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke, aki azt is elárulta, hogyan lehet elkerülni a vérnyomásproblémák megjelenését.

A magas vérnyomás a korai halálozás egyik legjelentősebb kockázati tényezője


A WHO első alkalommal elkészített magas vérnyomás riportja szerint az 1990 és 2019 között a magas vérnyomással élők száma 650 millióról 1,3 milliárdra nőtt. Világszerte a korai halálozás egyik legjelentősebb kockázati tényezője, körülbelül egy magyarországnyi, 10,8 millió ember veszti emiatt életét Földünkön. Május 17-én arra hívják fel a figyelmet, hogy a vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzésével, probléma esetén kezelésével számos szív- és érrendszeri katasztrófa elkerülhető – írja a lap.

A 30–79 év közöttiek egészségügyi adatait elemző felmérés szerint hazánkban a férfiak 56 százaléka, a nők 41 százaléka szenved magasvérnyomás-betegségben,

csak 60 százalékuknál diagnosztizálták és 52 százalék kezelteti magát. A WHO megállapítása szerint, ha a felismert és hatékonyan kezelt esetek aránya duplájára nőne, 2040-re 86 ezer magyar életét lehetne megmenteni.

A magas vérnyomással összefüggő szív-és érrendszeri halálozások fele megelőzhető lenne, a férdiak esetében 60 százalék ugyanez az arány.

Míg a vizsgált felnőttpopulációban globálisan minden 3. ember érintett, hazánkban minden 2. embernél jelen van a betegség, ezzel abba a 10 százalékba esünk, ahol leggyakrabban fordul elő a hipertónia. Európában Albánia, Horvátország, Litvánia, Moldávia hasonló statisztikával bír, de csak két országban: Romániában és Lengyelországban figyelhetők meg hasonlóan kedvezőtlen adatok.

Az optimális vérnyomásérték a 120/80 Hgmm, a hipertónának számít 140/90 Hgmm feletti érték, 180/120 Hgmm feletti érték pedig már sürgősségi beavatkozást igényel. 

Az extrém emelkedés legsúlyosabb kimenetele a sztrók, a szívinfarktus, szívritmuszavar, aortarepedés, vérzések lehetnek.

A következő panaszok együttes jelentkezése utalhat a kiugró vérnyomás-emelkedésre:

rossz közérzet, gyengeség
mellkasi fájdalom
szívdobogásérzés
fejfájás
szédülés
tarkótáji nyomás

A kóros állapot előidézője a helytelen életmód

Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke elmondta, hogy bár a kor előrehaladtával gyakoribb a vérnyomásproblémák előfordulása ‒ szinte minden 80 éves érintett ‒, kialakulásáért a genetikai hajlam mellett elsősorban az életmód felelős,

a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás mind a rizikótényezők között szerepel.

Az esetek tíz százalékában egyéb betegség, vese-, hormonális, pajzsmirigyproblémák állnak a háttérben.

Sokszor rutinvizsgálat során fedezik fel, mivel általánosságban nem jár tünetekkel, ezért is szokták a hipertóniát csendes gyilkosnak nevezni. A belgyógyász éppen ezért javasolja akár már 30 év felett, hogy évente ellenőriztessük vérnyomásunkat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

 

A galuska a magyar konyha egyik legfontosabb körete, amit levesbetétként és önálló ételként is fogyasztanak. Sokan mégis keverik a nokedlivel és csipetkével. Lássuk a különbséget, és a tökéletes galuska receptjét!