A kötőhártya-gyulladás tünetei és kezelési lehetőségei

A kötőhártya-gyulladás a szemhéj és a szemgolyó egy részét fedő áttetsző hártya (conjunctiva) gyulladásos vagy fertőzéses megbetegedése. A kötőhártya-gyulladást nagyon gyakran bakteriális vagy vírusos fertőzés, illetve allergiás reakció okozhatja. Az újszülötteknél a gyulladás hátterében a nem teljesen megnyílt könnycsatorna is állhat – foglalja össze a Webbeteg.

A gyulladás a kötőhártya kis ereinek kitágulásához vezet. Ez okozza a szem fehérjének a kipirosodását vagy rózsaszín elszíneződését. Bár a kötőhártya-gyulladás egy eléggé kellemetlen állapot, csak nagyon ritkán befolyásolja a látásélességet.

A kötőhártya-gyulladás tünetei

Kötőhártya-gyulladás esetén a beteg reggel arra ébredhet, hogy szemhájai összeragadtak, váladékoznak, szemei pedig kivörösödtek vagy rózsaszínesen elszíneződtek. A kötőhártya-gyulladás tünetei az alábbiak:

• Könnyezés.
• Az egyik vagy mind a két szem kipirosodása.
• Az egyik vagy mind a két szem viszketése.
• Homályos látás és fényérzékenység.
• A szem váladékozása, amely az éjszaka folyamán összeragaszthatja a két szemhéjat.
• Idegentest érzése az egyik vagy mind a két szemben.

A kötőhártyagyulladás fajtái

Járványos köthártya-gyulladás

Amennyiben a szempanaszokhoz láz is társul, valószínűsíthető a fertőzéses eredet. A vírusos kötőhártya-gyulladás miatt a szemből vizes vagy nyákos váladékozás ürülhet, a bakteriális eredetű gyulladás során általában vastagabb, sárgás-zöldes váladék termelődik. Mind a vírusos, mind a bakteriális kötőhártya gyulladás kialakulhat megfázással és torokfájással (felső légúti fertőzéssel) együtt is. A kötőhártya-gyulladás mind a két formája nagyon fertőző, felnőttek és gyerekek egyaránt megfertőződhetnek tőle, a bakteriális gyulladás azonban gyakoribb gyerekek esetében, mint felnőtteknél.

Erősen bevérzett vírusos kötőhártya-gyulladás

Fertőző kötőhártya-gyulladással járhatnak a különböző vírusos megbetegedések, a gyermekkori kiütéses betegségek. Jellemző panasz kanyaró esetén, illetve a kiütésekkel, lázzal, az erek gyulladásával járó Kawasaki-szindrómában is. Hőemelkedéssel, esetleg lázzal járhat az adenovírus okozta járványos kötőhártya-gyulladás (keratoconjunctivitis epidemica), jellemzően az őszi-téli időszakban. A megbetegedés során nemcsak a kötőhártya, hanem a szaruhártya is érintett a gyulladásos folyamatban.

Nyáron gyakori a strandolás során vagy a klímaberendezésektől elkapott fertőzés. Minden évszakban gyakori a fertőző kötőhártya-gyulladás kontaktlencse-viselés esetén akkor, ha a kontaktlencse-folyadékot nem cserélik az előírás szerinti rendszerességgel.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergia egyik legjellegzetesebb tünete a szemviszketéssel járó kötőhártya-gyulladás. Jellegzetessége, hogy az allergiás kötőhártya-gyulladás mindig mind a két szemet érinti.

A gyulladás egy allergizáló anyagra (allergénre) – például pollenre – adott válaszként alakul ki. Szervezete az allergén hatására IgE nevű immunglobulint termel, ez az antitest pedig speciális sejteket (hízósejteket) aktivál a szemek, illetve a légutak nyálkahártyájában, amelynek hatására gyulladásos anyagok, többek között hisztamin szabadul fel. A hisztamin felelős számos allergiás tünetért, így például a kötőhártya-gyulladásért.

Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a szem erőteljesen viszkethet, könnyezhet. A szemek gyulladása mellett az orr is viszkethet, tüsszögés és vizes orrváladék képződhet. Előfordulhat, hogy a szemhéj és a szemgolyó egy részét fedő hártya megduzzad, és ezáltal úgy tűnik, mintha a szem fehérjén kis, áttetszőfolyadék-tartalmú hólyagok lennének.

Mit tehetünk kötőhártya-gyulladás esetén?

Kötőhárta-gyulladás esetén kerülni kell a szem gyakori dörzsölését. A dörzsölés allergiás conjunctivitis esetén fokozza a hisztamin felszabadulását és fokozza a viszketés-érzést, fertőző gyulladás esetén pedig hozzájárul a kórokozók terjedéséhez. A viszketés mérséklésére érdemes esetleg vény nélkül kapható szemcseppeket kipróbálni, amelyek antihisztamint, és a kötőhártya ereit összehúzó anyagot is tartalmaznak. A könny és a váladék törölgetésénél a szemeket külön-külön, mindig tiszta papírral, vattával szabad törölgetni, gyakori kézmosás mellett.

A kötőhártya-gyulladás kellemetlen panaszai enyhíthetők az érintett szem meleg vizes borogatásával. A borogatáshoz áztasson be meleg vízbe egy tiszta ruhát, majd csavarja ki, és utána tegye a lehunyt szemekre.

Akár a szaruhártya károsodásához is vezethet

Mivel a vírusos vagy bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás még a tünetek kezdetétől számított két héten túl is nagyon fertőző lehet, a kezeletlen a kötőhártya-gyulladás pedig szaruhártya károsodáshoz vezethet, fontos a pontos diagnózis és a szakszerű kezelés. Az orvosi vizsgálat során mintát vesznek a szemváladékból, így laboratóriumi módszerek segítségével meghatározzák a fertőzés típusát, és a megfelelő terápiát. Az esetek legnagyobb részében bakteriális fertőzés igazolódik.

A bakteriális kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyerekeket nem szabad közösségbe engedni a kezelés megkezdése után sem. A vírusos kötőhártya-gyulladásban szenvedő betegek általában néhány napig fertőzőek. A legtöbb helyen elvárt, hogy a gyerek legalább 24 órás kezelésen legyen túl, az iskolába való visszatérés előtt.

A kötőhártya-gyulladás kezelése

Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum tartalmú szemcsepp használatára lehet szükség, ezt használva a fertőzés néhány napon belül elmúlik. A szemcseppek helyett antibiotikus szemkenőcs javasolt a gyerekek szemfertőzésének kezelésére, a kenőcsöt ugyanis gyerekeknél gyakran könnyebb alkalmazni. A gyógyszer bármelyik formája esetén egy-két napon belül jelentős javulás várható. Minden antibiotikumot a kezelés teljes javasolt időtartama alatt szükséges használni, ezzel megelőzve a fertőzés kiújulását.

A vírusos kötőhártya-gyulladás nem kezelhető antibiotikus szemcseppekkel, illetve szemkenőcsökkel. Hasonlóan az egyszerű náthához, a betegség egyes tünetei recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekkel csökkenthetők, de alapjában véve a tünetek végleges elmúlásához a vírusfertőzésnek egyszerűen le kell zajlania. Lehet, hogy az első 3-5 napban a tünetek romlanak, ezt követően azonban tünetek maguktól javulnak. Lehet, hogy 2-3 hét is beletelik, mire a fertőzést okozó vírusfertőzés elmúlik.

Ha az allergia áll a szembetegség hátterében, többféle szemcsepp áll rendelkezésre a tüneti kezelésre: többek között antihisztaminok, nyálkahártya duzzanatcsökkentők, hízósejt stabilizálók, és gyulladáscsökkentő szemcseppek (súlyosabb esetben szteroidok) használata jön szóba.

Kisgyermekkorban előfordulhat, hogy időről-időre kiújul a kötőhártya-gyulladás. Ennek hátterében a nem megfelelően átjárható könnycsatorna is állhat. Egy ideig lehet várni, hátha magától megnyílik a csatorna, ám ha nem, szemész beavatkozására lehet szükség.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)