Az örök dilemma: állami vagy magánellátást válasszunk?

Ahogy a mondás tartja, az egészség a legdrágább kincsünk. Ezt jellemzően akkor érezzük a legjobban, amikor felüti a fejét valamilyen probléma. A táppénz már eleve bevételkiesést jelent, és emellett a szükséges gyógyszerek és egyéb segédeszközök árával is kalkulálnunk kell.

Az egészségünkre költött összeget nagyban befolyásolja az is, hogy az állami egészségügyhöz fordulunk-e, vagy esetleg keresünk magunknak egy magánorvost. Ebben a kérdésben mindenkinek a saját szempontjai és helyzete alapján kell meghoznia a szubjektív döntését.

Az viszont biztos, hogy nem könnyű megtalálni a helyes és ideális utat, amelynek végén valóban jó ellátásban részesülünk, időben, de a pénztárcánk sem ürül ki teljesen. Cikkünkben szakértők segítségével összegyűjtöttük az előnyöket és hátrányokat, hogy olvasóink mindkét lehetőségből kihozhassák a maximumot – a lehető legköltséghatékonyabban.

Az állami egészségügy két arca

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2021-ben 8 ezer forint. Az alkalmazotti jogviszonyban állóknak pedig fizetésük 18 százalékát vonják le társadalombiztosítási járulékként, amely tartalmazza többek között az egészségbiztosítási járulékokat is.  

De mit kapunk cserébe?

Ha biztosítottak vagyunk, akkor az egészségügyi törvényben meghatározott ellátásokat többletköltség nélkül vehetjük igénybe. Hozzájutunk egyebek mellett sürgősségi ellátáshoz és baleseti ügyelethez, illetve komoly műtéteket is elvégezhetnek rajtunk, nekünk mégsem fog ez plusz pénzbe kerülni.

Az állami ellátás keretében számos szűrővizsgálatot elérhetünk ingyen, sőt: ezek egy része bizonyos időközönként még kötelező is. A kontrollvizsgálatok és a kúraszerű kezelés alkalmai is ingyenesek, még akkor is, ha ezekhez nincs külön beutalónk.

Kevesen tudják, de még olyan extra, államilag támogatott szolgáltatások is igénybe vehetőek, mint gyógyfürdő, a gyógymasszázs, vagy pszichológusi ellátás. A megfelelő járulékok megfizetéséért cserébe ráadásul a társalombiztosítás táppénz fizetésével pótolja a keresőképtelenség miatt kiesett jövedelmünk egy részét. Innen nézve tehát egy elég komplex, teljeskörű ellátást kapunk.

Vannak azonban hátrányok is, amelyekkel szintén nem árt tisztában lenni. Egyes helyeken például közel sem a legmodernebb diagnosztikai eszközöket használják. Az “sztk-s” vizsgálatok egy részéhez háziorvosi vagy szakorvosi beutalóra van szükség, ami körülményesebbé és lassabbá teheti a problémánk kiderítésének vagy nyomon követésének folyamatát.

A két legnagyobb problémát mégis a hosszú várólista és a munkaerőhiány jelenti, és ez a két dolog szorosan összefügg.

A magasabb külföldi fizetés miatt már eddig is rengeteg szakemberünk elvándorolt. Az új egészségügyi törvény miatt, amely kivezette a hálapénzt, eltörölte a szabad orvosválasztás jogát, lehetővé tette a dolgozók átvezénylését és csökkentette az egészségügyisek magánrendelési lehetőségeit, még több orvos késztetett a pálya elhagyására vagy a magánegészségügyi rendszer választására. 

Emiatt aztán egyes településeken konkrét szakrendelések szűntek meg, mert nincs, aki ellássa a betegeket. Ez pedig különösen akkor problémás, amikor súlyos vagy egyre romló állapotunk miatt sürgősen vizsgálatra és kezelésre lenne szükségünk.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy területi ellátási kötelezettség van, tehát nem lehet akárhová átirányítani a betegeket, és mi sem választhatunk szabadon, hogy az ország melyik egészségügyi intézményébe megyünk.

A megmaradt egészségügyi személyzet pedig meglehetősen leterhelt - most, a járványhelyzetben különösen -, és sajnos hiába próbálnak mindig erejükön felül teljesíteni, a fáradtság bizony megnövelheti a téves diagnózis és a műhiba kockázatát. Meg kell továbbá említeni, hogy sokszor zsúfoltak a betegszobák és a váróhelyiségek, ami egy világjárvány idején nem épp a legszerencsésebb.

Tipp: Ha tehát csak egy szokásos (nem sürgős), éves szűrővizsgálatra, vagy egy korábbi problémánk miatt előre egyeztetett kontrollra mennénk, akkor nyugodtan döntsünk az állami egészségügy mellett. A háziorvosi ellátáshoz pedig egyébként is csak ilyen formában jutunk hozzá.

Egyre vonzóbb alternatíva: a magánegészségügy

A nem túl stabil lábakon álló egészségügyi rendszer miatt már 2017-ben jól látszott, hogy a magánegészségügy népszerűsége meredeken emelkedni kezdett. Egy biztosító akkori beszámolója szerint ugyanis míg 2012-ben a lakosság 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, addig 2017-ben már csaknem 60 százalék volt ez az arány. 

A magánegészségügy vonzerejét a szabad orvos- és kórházválasztás mellett valószínűleg a lényegesen rövidebb (jellemzően 1-10 napos) várakozási idő adja. További jó pont a segítőkész és informatív telefonos ügyfélszolgálat, a magas szintű felszereltség és a komfortos, impozáns környezet.

A lehetőség hátránya azonban, hogy ezeknek a szépen csengő ígéreteknek bizony meg is kérik az árát. Egy komoly, teljes körű kivizsgálás például több százezer forintos végösszeggel is járhat, ha mindent magánúton intézünk. Valljuk be, ezt azért egy átlagos fizetéssel rendelkező állampolgár is nehezen engedheti meg magának.

Szerencsére van viszont egy mód arra, hogy a magánellátás ne csak a gazdagok kiváltsága legyen, hanem az átlagos emberek számára is elérhető váljon. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, itt lehet bővebb információkat találni.

Nem árt továbbá tisztában lenni azzal is, hogy a magánegészségügyi rendszernek is van árnyoldala. A magánellátás még nem fed le mindent, vagyis nem nyújt teljes körű szolgáltatást. Baleseti és sürgősségi ellátásra, illetve bonyolult műtétekre például nincsenek felkészülve még a legmodernebb magánklinikák sem, és háziorvosi ellátást sem tudnak biztosítani.

Tipp: Amikor úgy érezzük, hogy valami nagy baj lehet és szorít az idő - például szokatlan elváltozást észleltünk az egyik anyajegyünkön, a bőrgyógyász viszont csak hónapokkal később tudna fogadni minket -, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy inkább magán ellátás keretében járjunk az ügy végére.

A legjobb páros

Mint az elején említettünk, továbbra is egyéni mérlegelés kérdése, hogy az állami vagy a magánegészségügy felé húzunk inkább. Véglegesen választani azonban nem kell és nem is tudunk a kettő között.

A magánklinikákra ugyanis nem fordulhatunk sürgős problémákkal - például egy baleseti sérüléssel vagy vakbélgyulladás gyanújával -, valamint a háziorvosi ellátást sem tudjuk kiváltani vagy helyettesíteni magánorvosokkal.

Ám amíg az orvoshiány nem enyhül, a várólisták pedig nem rövidülnek le számottevően, addig a magánegészségügynek is lesz létjogosultsága, még az átlagos magánszemélyek körében is.

A jelenlegi állás szerint azonban a szakértők szerint akkor járunk a legjobban, ha a kétféle ellátást párhuzamosan, egymás kiegészítéseként vesszük igénybe.

Képek forrása: Pixabay