Sorozat, sör, Fidesz, gyerek: a magyar fiatalok élete és kilátásai
A magyar fiatalok gyereket szeretnének, de házasságra nem nagyon gondolnak, a képernyő előtt töltik a szabadidejüket, és sok alkoholt fogyasztanak.
A Lábjegyzeten is túl című tanulmánykötet szerzői fontosnak érezték, hogy a Magyarországon négyévente 15-29 éves magyar fiatalok körében készített kutatás eredményeit szakmailag is értelmezzék. A 2016-os felmérés eredményeit az illetékes tárca két évig nem tette elérhetővé, és a 2020-ban történt kutatással is így jártak el, ráadásul a szerzők több fontos témában született eredményt – pártpreferencia, a fiatalok politikai beállítottsága – nem közöltek világosan, vagy különös magyarázatokkal álltak elő. A 24.hu összefoglalta az eredményeket.
A magyar fiatalok számára a család és a házasság két külön dolog
A magyar fiatalok egyre gyakrabban időben eltolva élnek át bizonyos életeseményeket, de az is előfordul, hogy ezek teljesen kimaradnak. A házasság és a gyerekvállalás már nem számít a felnőtté válás legfontosabb eseményének, a többség számára a tanulmányai befejezése és a fontos döntésekben történő önálló döntéshozatalra való képesség, az első önálló jövedelem megszerzése és egy komoly párkapcsolat a fontos.
Az életút átalakult, az önállóan élők aránya emelkedett (jellemzően 25-29 éves korban), de a komoly elköteleződést jelentő döntések, mint például a komoly párkapcsolatba lépés vagy a gyerekvállalás már későbbre tolódott, mint a 2016-os felmérés idején volt.
A házasságkötési szándék háttérbe húzódik: 2000 és 2020 között a házasságban élő fiatalok aránya 23-ról 13 százalékra csökkent, az élettársi kapcsolatok száma pedig 8-ról 16 százalékra nőtt, vagyis megduplázódott.
Annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan egyre később vállalnak gyereket, a fiatalok 56 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy gyerek nélkül nem lehet igazán boldog az ember, és megkérdezetteknek csaknem a fele ért egyet azzal, hogy több gyerek kell egy családba. A válaszadó magyar fiatalság 86 százaléka fontosnak érzi, hogy legyen gyermeke, ám a tervezett gyerekek száma nem éri el a kettőt.
Az egyre későbbre tolódó családalapítás miatt azonban nehezen megfigyelhető az, hogy ezek a szándékok hogyan valósulnak meg. A nők esetében 29, a férfiak esetében 33 év a szülővé válás kora. A kérdezettek 69 százaléka számára az anyagi helyzet a legfontosabb szempont.
Konzerváló oktatás
A 15 és 29 év közötti korosztály fő tevékenysége a tanulás, és az elmúlt években nőtt a fiatal felnőttek (25-29) képzettségi szintje. A PISA-felmérések alapján azonban még mindig nagyon nagy a származás hatása a diákok teljesítményére, a szülők iskolázottsága pedig jelentősen befolyásolja azt, hogy a gyermek milyen képzettségi szintre jut el.
Magyarság, büszkeség
A tanulmány szerzői által újnacionalista kormányzati retorika hatása jól érzékelhető. Ez a retorika a sérelmek helyett a büszkeségre helyezi a hangsúlyt. Ennek köszönhetően emelkedett azoknak az aránya, akik életük nagy részét Magyarországon szeretnék leélni. Emelkedett a más népekkel szembeni ellenszenv is az előző felmérések adataihoz képest, leginkább a vidéki városokban és községekben. A Budapesten élő, felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok elfogadóbbak.
Vallásosság szertartások nélkül
A megkérdezett fiatalok többsége vallásosnak tartja magát, különösen igaz ez a községekben és a kisvárosokban. Ez a vallásosság azonban sokkal inkább takar egy belső meggyőződést és világnézetet, mint aktív vallásgyakorlást; a szertartásokon rendszeresen résztvevők aránya 4 százalék alatt van – az egyházi tanítás és az egyház intézménye iránti bizalom is gyengül.
Érdekes azonban, hogy az elvallástalanodás jelensége nem a fővárosban, hanem a vidéki megyeszékhelyeken jellemző.
Öröklődő politikai nézet és apolitika
A 15-29 évesek 69 százaléka ért egyet a szülők politikai véleményével, és a fiatalok 45 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika. Annak ellenére, hogy a politikával komolyan foglalkozóknak az aránya mindössze csak 2 százalék, a kutatásból kilátszik, hogy minél nagyobb városban él valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen szinten foglalkoztatja a téma.
Itt is fontos tényező a szülői végzettség. Az alacsonyabb végzettségű szülőkkel rendelkezőknek csaknem az egyharmada nem tartja feladatának, hogy a politikával foglalkozzon, a diplomás szülők gyerekeinek mindössze 10 százaléka gondolja ezt, de ők azok, akik a leginkább azonosulnak a szüleik nézeteivel.
Közel egyenlő eloszlás figyelhető meg a politikai értékrend tekintetében: a bal oldal 35, a jobb oldal 30, a magukat középre helyezők 35 százalékban vannak jelen a megkérdezettek között.
A középen levők száma 2012 óta jelentősen csökkent, míg a bal és jobb oldali beállítottság is népszerűbb lett. Azok között a fiatalok között, akik preferált pártot választottak, 2020-ban 14 százalékos volt a Fidesz előnye az ellenzékkel és más pártokkal szemben, egyedül Budapesten voltak többségben azok a fiatalok, akik ellenzéki pártot részesítettek előnyben.
A Fidesz népszerűsége még annak ellenére is kitart, hogy a magyar fiatalok 47 százaléka szerint romlott az emberek életszínvonala országunkban. A Fidesz-szavazók körében azonban többen vélekedtek úgy, hogy előnyös a NATO és EU-tagság, mint ahányan az ellenzéki támogatók körében.
Havi költségek és minimum fizetések
A havi kiadás 2020-ban még körülbelül 200 ezer forint, a minimum fizetés pedig 350 ezer forint volt. A jelenlegi inflációs környezetben ezek a számok azonban valószínűleg jelentősen megváltoztak.
A fiatalok néznek és isznak
A felmérésben megkérdezett magyar fiatalok több, mint fele semmilyen szabadidős szolgáltatással nem él és kultúraközvetítő intézményekbe sem megy. A képernyő előtt töltött idő a legjellemzőbb, még a koronavírus alatti karantén időszak sem volt erre komolyabb hatással.
Az alkoholfogyasztás minden más tudatmódosító szernél és káros szokásnál elterjedtebb a magyar fiatalok körében.
Az alkoholfogyasztás Budapesthez képest minden más településtípuson gyakoribb – különösen a megyei jogú városokban –, viszont a nagyivásra leginkább a fővárosi fiatalok körében volt példa. Ahogy 2016-ban úgy 2020-ban is a végzettség növekedésével emelkedik az alkohol fogyasztás valószínűsége, míg a dohányzás gyakorisága csökken.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Marc Fernandes / NurPhoto / NurPhoto via AFP)