7 tanács a szív egészségéért

A szív naponta mintegy 100 ezret ver, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, amikor minden jól működik.

2024. március 12., 14:51

Szerző:

A szív a legfontosabb szervünk, mégsem törődünk vele eleget. Pedig a kardiológusok szerint  éppen akkor kellene a legtöbb figyelmet fordítani, amikor – szolgálatkészen, mint a katonatiszt – végzi a dolgát. Ha odafigyelünk egészségére akkor, amikor még nem jelez panaszt, ha életmódszokásainkkal támogatjuk, hosszú időn át megőrizhetjük a lendületét – írja a Nők Lapja. 

Mozogj!

Testünket mozgásra tervezték: őseink rengeteget gyalogoltak, futottak, vadászat közben a legkülönfélébb mozgásokat végezték, ez pedig hozzájárult szívük és keringési rendszerük egészségéhez. Mi ehhez képest a nap nagyobb részében ülünk, vagy ha nem is ülőmunkát végzünk, akkor is sokkal kevesebbet mozgunk, mint elődeink, és amennyit egyébként egészséges lenne. Ideje mozdulni! Heti 150 perc közepesen aktív (például séta), vagy 75 perc intenzív (például úszás) mozgás az, amit orvosod, ha tehetné receptre írna fel neked. (Ha valamilyen szívbetegséggel küzdesz, vagy nem diagnosztizáltak nálad ilyesmit, de könnyen kifulladsz, kérj orvosi tanácsot, mielőtt megterhelő sportba fogsz!)

Állj fel!

Orvosok is időről-időre megerősítik, hogy nagyon jó lenne csökkenteni az ülés mennyiséget, és ezzel párhuzamosan növelni mozgással töltött időt. A napi 10 ezer lépés jó iránymutató, de az is tökéletes, ha nem a lépésszámodból indulsz ki, hanem olyasmit tűzöl ki, hogy reggel munka előtt, és délután, a munka végeztével is sétálsz fél-fél órát. Munkahelyeden pedig csökkentsd az üléssel töltött órák számát. Állj fel gyakran, próbáld ki az álló íróasztalt és az alternatív ülőalkalmatosságokat.

Járj orvoshoz akkor is, ha nincs panaszod! 

A különféle szívbetegségek egy részében örökletes faktorok is szerepet játszanak, előfordulhat például olyan, hogy egy családban halmozódik a magas koleszterint szint akár annak ellenére is, hogy egy értintett családtag egészségesen él. Ellenőriztessük rendszeresen koleszterinszintünket, és fogadjuk meg orvosunk gyógyszere és/vagy diétára vonatkozó tanácsait. A szívroham esélye is olyasmi, ami családon belül halmozódást mutat. Ha volt olyan családtagod, aki hatvanéves kora előtt szívrohamot kapott, mindenképpen érdemes ezt jelezned az orvosodnak, hogy még szorosabban figyelhesse egészégi állapotod alakulását.

Étkezz egészségesen!

A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek jót tesznek az ereknek és a szívnek: a mediterrán típusú táplálkozás nem véletlenül olyan egészséges és nem véletlenül élnek tovább a világnak azon a részein, ahol így esznek. A fehér kenyeret, rizst és tésztát érdemes teljes kiőrlésű és kovászos verziókra cserélni, amelyekben több rost van, és jobb a felszívódásuk is, emellett sokkal laktatóbbak, és lassabban emésztődnek. A fehérje nagyon fontos tápanyag, mert segít a szervezetnek a növekedésben és a különféle regenerációs folyamatok elvégzésében, érdemes őket növényi forrásokból is bevinni. Az olajos halak kiválóak a rossz koleszterinszint és a gyulladásos tünetek kezelésére, valamint a vérnyomás csökkentésére is. És nemcsak az a fontos, mit eszünk, hanem hogy mit nem eszünk meg! Zárjuk ki az életünkből az ultrafeldolgozott, erősen sós és cukros ételeket.

Csökkentsd vagy hagyd el az alkoholfogyasztást és a dohányzást!

Unalomig ismert dolog, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás mennyire rosszat tesz az egészségnek, és hogy különösen a keringési rendszerre jelentenek óriási veszélyt. Ha azt szeretnénk, hogy keringési rendszerünk egészséges legyen, le kell mondanunk ezekről a szokásokról (a dohányzás elhagyása nemcsak a keringési rendszernek tesz jót, de jelentősen emeli az élettartamot), de legalábbis drasztikusan csökkenteni kell a fogyasztásunkat.

Aludj! 

Az utóbbi időben egyre többet hallunk arról, milyen óriási jelentősége van az emberi egészség szempontjából az alvásnak. Nemcsak, mert alvás közben zajlanak szervezetünk megújító folyamatai, de azért is, mert kiderült, hogy a kellő alvás segít kordában tartani a gyulladásos folyamatokat is. Azokat, amelyek egyébként számtalan krónikus betegség kialakulásáért felelősek lehetnek. A jó alvás definíciója szerteágazó, van mennyiségi kritériuma is: a korábban gyakran olvasott nyolc óra helyett egyre inkább úgy tűnik, jobb 7,5 vagy 9 órát aludni, mert ez jobban rímel az emberi alvásciklusra. A minőséget pedig azzal tudjuk biztosítani, hogy este már nem képernyőzünk, kellemesen hűvös szobásban alszunk és kialakítunk magunknak egy tarható napi rutint.

Ne görcsölj! 

A stressz az egészséges emberi szervezet egyik legnagyobb ellensége: ha sok stressz ér bennünket, az felborítja a a biológiai órát, megzavarja a hormonrendszert, amitől a szervezet folyamatos küzdj vagy menekülj állapotban lesz: ha valami, ez kifejezetten rosszat tesz a keringési rendszernek. Azt, hogy hogyan űzzük el a stresszt mindannyiunknak magunknak kell megtalálnia, mert mindenkinek más válik be, de érdemes sporttal, meditációval vagy új hobbival kísérletezni.

(Kép forrása: Florencia Potter / Pexels)