Kínai kutatók megalkották a génszerkesztett rizst: itt a legújabb szuperélelmiszer?

A precíziós génszerkesztéssel kifejlesztett rizs áttörés lehet a jövőbeli élelmiszer-innovációk előtt.

2025. március 2., 14:21

Szerző:

Kínai kutatóknak sikerült olyan rizsfajtát létrehozniuk, amely túlnyomórészt Q10 koenzimet termel – számolt be a hírről a hvg.hu az Interesting Engineeringre hivatkozva. A lap hozzáteszi, a Q10 koenzim egy olajban oldódó vitaminszerű anyag, antioxidáns, amelynek hiányát az emberi szervezetben korábban már számos kutatás összekapcsolta például a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. A precíziós génszerkesztéssel elért áttörés utat nyithat a jövőbeli innovációk előtt az olyan alapvető termények terén, mint a búza, a kukorica és a különféle zöldségek. 

A Q10 koenzim az emberi szervezetben is előfordul, szintje azonban az idő előrehaladtával csökkenni kezd. Bár bizonyos élelmiszerek (például halak, húsok, diófélék) tartalmaznak Q10-et, a gabonák általában egy kapcsolódó vegyületet, a Q9 koenzimet termelik, amely nem tudja javítani a szív egészségét. 

A rizs mentheti meg az embert

A hvg.hu idézi a Cell tudományos lapban megjelent publikációt is, amelyben a Kínai Tudományos Akadémia tudósai azt írták, hogy összesen 134 növénymintát elemeztek, amelyek 67 növénycsaládból származnak. A kutatók felfedezték, hogy egyes fajok nagyobb mennyiségben termelnek Q10-et, ami a jelek szerint egy ősi tulajdonság lehet, amit bizonyos növények, például az avokádó és a fahéj megőriztek. Más növények viszont elvesztették ezt a képességüket, és mára már csak Q9-et termelnek.

Bár az emberek általában napi 3-6 milligramm Q10-et fogyasztanak el az étkezések során, egyes tanulmányok szerint az optimális napi bevitel megközelítheti az 500 milligrammot. Mivel a rizs, a búza és a kukorica együttesen a globális kalóriabevitel több mint felét teszik ki, ezek módosítása elősegítheti a nagyobb mennyiségű Q10 bevitelét. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Vie Studio / Pexels)

Az épületek minősége nemcsak komfortérzetünket, hanem egészségünket is befolyásolja. A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek.