Pszichológia: a magány jelei a vérképben is megjelennek
A magány nyomai a vérképben is megjelennek, már a WHO is közegészségügyi problémának nyilvánította a társadalmi elszigeteltséget.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magányosság széles körben elterjedt, minden negyedik idős embert érint, de a serdülőkorúak 5-15%-a is magányosnak érzi magát. Emiatt a WHO a társadalmi elszigeteltséget és a magányt globális közegészségügyi problémának nyilvánította – írja az Orvostovábbképző Szemle.
Betegségeket okoz a magány
A magány biológiai hatásait korábban is kutatták, Sahakian a munkatársaival korábban közölt például tanulmányt arról, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány az időseknél 26%-al növeli a demencia kialakulásának kockázatát.
A kutatók több mint 40 000 UK Biobank résztvevő adatait felhasználva megállapították, hogy
a magány és a társadalmi elszigeteltség molekuláris szinten nyomot hagyhat a szervezetben. Számos olyan fehérjét azonosítottak, amelyek a társadalmi elszigeteltséggel és a magányossággal hozhatók összefüggésbe,
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. október 9., 09:46
Az időskori magány számos okból kialakulhat. A társ elvesztése, a család eltávolodása mellett a koronavírus járvány miatti lezárások is elszigeteltek sok idős embert a megszokott társadalmi közegüktől. Vajon mit tehet az, aki úgy érzi, egyre inkább magára marad? Természetes-e az időskori magány? Ennek jártunk utána F. Takács István pszichológussal.
Életmód
2024. február 22., 16:19
Az időskori magány sokak életét teszi egyhangúvá, szürkévé, pedig van rá megoldás. Nem is egy!
és amelyek közül sok a nyomon követés során előre jelezte a kedvezőtlen egészségügyi eredményeket.
Chun Shen, a University of Cambridge kutatója és munkatársai a lehetséges mögöttes biológiai folyamatokat vizsgálták a UK Biobank 42 062 felnőtt vérmintáit és viselkedési adatait elemezve. A vizsgált személyek átlagéletkora 56 év volt, 52%-uk nő volt. Shen és társai az eredményeiket a Nature Human Behaviorban tették közzé.
A teljes kohorszból körülbelül 9% számolt be arról, hogy szociálisan elszigetelt, és körülbelül 6% érezte magát magányosnak. A közel 14 éves medián követési idő alatt 2695-ben alakult ki a szív- és érrendszeri betegségek, 892-ben demencia, 1703-ban 2-es típusú cukorbetegség, 1521-ben depresszió, 983-ban stroke, 4255 személy pedig meghalt.
A vizsgált mintákban 175 fehérje volt kapcsolatban a társadalmi elszigeteltséggel, és 26 fehérje volt kapcsolatban a magányossággal. Az elemzés átfedő útvonalakat mutatott ki a szociális elszigeteltség és a magányosság között, ami közös biológiai mechanizmusokra utal. A magányossággal összefüggésbe hozott fehérjék mintegy 85%-át a a szociális elszigeteltségre jellemző fehérjék között is megtalálták.
A 14 éves követés alatt azt tapasztalták, hogy e fehérjék több mint fele prospektíven (előre mutatóan) összefüggésbe hozható volt a főbb egészségkárosító eseményekkel, mint például a CVD, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és a halálozás, jegyezték meg a kutatók. A magányossággal és a társadalmi elszigeteltséggel szignifikánsan összefüggésbe hozható fehérjéket a gyulladásban, valamint a vírusellenes és immunválaszokban is szerepet játszottak.
Emellett a Mendel-féle randomizációs elemzés ok-okozati összefüggésre utalt a magányosság és öt, az agyban kifejeződő specifikus fehérje, nevezetesen a GFRA1, ADM, FABP4, TNFRSF10A és ASGR1 között. A magukat magányosnak érzőknél rendszerint magasabb volt ezen fehérjék szintje, mint azokban, akik nem érezték magukat magányosnak. Ez az öt fehérje szoros összefüggést mutatott a vér más biomarkereivel, valamint az interocepcióban (a testünkből érkező jelzések, pl: éhség érzékelése), valamint az érzelmi és szociális folyamatokban részt vevő agyi régiók térfogatával. A fehérjék részben közvetítették a magányosság és a CVD, a stroke és a halálozás közötti kapcsolatot is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
