Ha sérülés esetén nehezen áll el a vérzés, ennek a vitaminnak a hiányára utal

A K-vitamin jelentős szerepet játszik a véralvadásban, így a hiánya esetén nehezen áll el a vérzés.

2025. március 14., 15:28

Szerző:

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a véralvadásban és a csontanyagcserében. Két fő formája létezik: a K1-vitamin (filokinon), amely elsősorban zöld leveles zöldségekben található meg, és a K2-vitamin (menakinon), amelyet a bélbaktériumok termelnek, és állati eredetű élelmiszerekben, mint a hús, tojás, sajt, valamint fermentált ételekben, például a nattoban (fermentált szójabab) található meg – tájékoztat az Egészségvonal.

A K-vitamin nélkülözhetetlen a véralvadási faktorok szintéziséhez, amelyek megakadályozzák a túlzott vérzést sérülés esetén.

Segíti a kalcium beépülését a csontokba, ezáltal hozzájárul a csontok erősségéhez és egészségéhez.

A K-vitamin továbbá számos feladatot lát el a sejtek különböző életciklusaiban. Hozzájárul a sejtek termelődéséhez, növekedéséhez, részt vesz a sejtek „vándorlásában" és szaporodásában, elpusztulásában – s a további új sejtek létrejöttében.

A K-vitamin hiányának következményei

K-vitamin hiányában a véralvadás zavart szenvedhet, ami fokozott vérzékenységhez vezethet. Újszülötteknél különösen fontos a megfelelő K-vitamin ellátottság, mivel náluk a hiány súlyos vérzéseket okozhat.

A K-vitamin ajánlott napi bevitele életkor és nem szerint változik. Felnőtt férfiak számára körülbelül 120 mikrogramm, míg nők számára 90 mikrogramm ajánlott naponta.

Mivel a K-vitamin zsírban oldódik, a szervezetben felhalmozódhat, de a túladagolás ritka és általában nem okoz súlyos mellékhatásokat. Azonban nagy dózisú K-vitamin-kiegészítők alkalmazása előtt érdemes konzultálni orvossal, különösen, ha valaki véralvadásgátló gyógyszereket szed, ugyanis a K-vitamin befolyásolhatja bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek hatékonyságát. Ezért fontos, hogy az ilyen gyógyszereket szedők figyeljenek a K-vitamin bevitelükre, és konzultáljanak orvosukkal a megfelelő étrendről.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: akirEVarga via Pixabay)

Az épületek minősége nemcsak komfortérzetünket, hanem egészségünket is befolyásolja. A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek.