Elképesztő változás: így változtatta meg a Szaharát az eső

Délkelet-Marokkóban több eső esett néhány nap alatt, mint korábban egy év alatt. A változó időjárás kihívások elé állítja a szaharai országokat.

2024. október 13., 09:47

Szerző:

A délkelet-marokkói Tata és környéke, a Szahara és a világ egyik legszárazabb vidéke, több vízhez jutott, mint amennyit egy év alatt szokott kapni.

A szeptemberi esőzések néhány helyen meghaladták az éves átlagot, Tagounitéban például 24 óra alatt 10 centiméter eső esett – írja a CBS News alapján a Portfolio.

A viharok különleges látványt hagytak maguk után: tavak és vízfolyások jelentek meg a homokdűnék között, ahol azelőtt évtizedekig szárazság uralkodott. A NASA műholdképei (amelyeket itt meg is nézhet) például azt mutatták, hogy az 50 éve kiszáradt Iriqui-tó újra megtelt vízzel. A helyiek csodálkozva figyelték a szokatlan jelenséget, miközben turisták és helyi lakosok 4x4-es terepjárókkal járták be a pocsolyákkal tarkított tájat.

Meteorológusok szerint egy extratrópusi vihar okozta az intenzív esőzéseket, és várhatóan a jövőben is megváltoztatja a térség időjárási mintázatait, mivel a légkör több nedvességet tart meg, így növelve a párolgást és újabb viharokat előidézve.

A hat egymást követő szárazságos év komoly kihívások elé állította Marokkót, a mostani esőzések azonban remélhetőleg feltöltik a földalatti víztartalékokat.

Az esőzések azonban áldozatokat is követeltek: több mint 20 ember vesztette életét Marokkóban és Algériában. Emellett a heves áradások károkat okoztak a termésben, ami miatt a kormány rendkívüli segélyeket rendelt el a sújtott területeken.

Fájt az idei rekordmeleg? Ez még semmi, ami vár ránk...

Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben, szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit.

Az elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt. által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg júliust, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában.

Azt írták, a század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak, ami azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is - írták.

Hozzátették: a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítva - tehát ha mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051-2080-ra -, akkor a 2003 júliusát jellemző, 21,6 Celsius-fokos középhőmérsékletű július lesz majd átlagos.

Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak - írták. Megjegyezték: 2015 júliusa a harmadik legmelegebb volt 1901 óta a 23,2 Celsius-fokos középhőmérsékletével. Abban az évben júliusban országos átlagban 18 hőségnap volt, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot.

Az alfageneráció tehát - a 2010-ben vagy az után születtetek -, a felnőttkora középső szakaszát (45-65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között éli majd meg - olvasható az elemzésben.

További részletek itt.

(Fotó: képernyőkép/World News )