A német kormány szerint a klímaválság az évszázad legnagyobb biztonsági kihívása

Annalena Baerbock a kétnapos tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte, hogy a klímaválság a 21. század legnagyobb biztonságpolitikai kihívása, de „vannak politikai eszközeink, van elég pénzügyi forrás és a technikai megoldások is rendelkezésre állnak a válság megfékezésére”.

Az idén először összegyűlhet az a 100 milliárd dollár, amellyel a leginkább jómódú államoknak évente támogatniuk kell a rászoruló országokat az alkalmazkodásban az éghajlatváltozáshoz – tette hozzá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, Németország a jelenlegi 4,2 milliárd euróról legkevesebb hatmilliárd euróra emeli a hozzájárulását az alkalmazkodást segítő alaphoz. Azonban az évi 100 milliárd dollár biztosan nem lesz elég, ezermilliárd dolláros nagyságrendű összegekre van szükség, ezért költségvetési források mellett a magántőkét is mozgósítani kell. Ezt szolgálja Németország és az Egyesült Államok közös törekvése a Nemzetközi Valutalap és a Világbank működésének reformjára. A klímaváltozással összefüggő beruházások finanszírozását a Világbank alapvető feladatai közé kell sorolni – fejtette ki a német külügyminiszter.

A COP28 további témáiról szólva azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség dolgozzon ki kötelező érvényű és a világ összes országára vonatkozó megállapodást a megújuló forrásokat kiaknázó energiatermelés részarányának növelésére. A legfejlettebb ipari országokat összefogó G7-csoportnak már kitűzött ilyen célokat, következő lépésként pedig globális célokat kell meghatározni – mondta Annalena Baerbock.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) titkárságának székhelye, a németországi Bonn mellett fekvő Petersbergről elnevezett tanácskozássorozatot 2010-ben indították el az akkori kancellár, Angela Merkel kezdeményezésére. A találkozó célja megalapozni az UNFCCC végrehajtásáról szóló éves ENSZ-klímakonferencia sikerét. Az idei egyeztetésen több mint negyven ország képviselői vesznek részt.

(Kiemelt kép: a spanyol fővárosban 2022. augusztusában folyamatosan emelkedett a magas hőmérséklet. Madrid a világ negyedik olyan városa, ahol a legtöbb haláleset történt sz extrém hőség miatt a „Carbon Brief” tanulmánya szerint. Fotó: Diego Radames / Anadolu Ügynökség via AFP)