Nagy a baj az Alföldön: már most kritikus a vízhiány

Kritikus a vízhiány az Alföldön: a talaj felső 20 centiméteres rétege száraz, a tavaszi vetésekhez nagy szükség lenne a csapadékra - közölte a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

2024. április 4., 15:24

Szerző:

Azt írták: a hőmérséklet a húsvéti ünnep alatt a nyarat idézte, több napi melegrekord is megdőlt, majd kedden 10-20 Celsius-fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ezzel még mindig a sokéves átlag környékén maradt. Az év első három hónapjában a nyugat-dunántúli és északi tájak kivételével az ország jelentős részén 30-60 milliméterrel kevesebb eső esett a sokéves átlagnál, és ez a hiány a talajok nedvességtartalmában is megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát, a felszín közelében az Alföldön már március közepe óta már vízhiány van.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok tábláinak többsége már szárba indult, az őszi káposztarepce pedig sárgabimbós, helyenként már a virágzás is elkezdődött. Az Alföldön, főleg az északi részén azonban még mindig vannak belvízfoltok, amelyek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak.

Vízhiány van

A tavaszi vetésekhez az Alföldön nagy szükség lenne további csapadékra, a magágy előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj. Sokféle gyümölcsfa virágzik jelenleg, és az erdők is lombosodnak már, több héttel korábban a szokásosnál.

Az előrejelzés szerint nagyrészt száraz, meleg idő várható, kisebb eső, zápor még péntek reggelig fordulhat elő, majd ismét száraz, meleg időre van kilátás, ami tovább szárítja a talajt. A hőmérséklet péntektől ismét nagy területen emelkedik napközben 20 fok fölé, vasárnaptól pedig újra nyáriasan meleg, 23-28 fok közötti maximumok lesznek jellemzők, éjszakánként 10 fok köré hűl a levegő.

Klímaváltozás: az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet.

Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti.

A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot - tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat.

Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Agrármérnök: nem lesz mit ennünk

„Ha a mezőgazdaság nem alkalmazkodik nagyon gyorsan a klímaváltozáshoz, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás”– állítja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon” – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A magyar burgonya veszélyben van, a baracktól lassan elbúcsúzhatunk. A mezőgazdaság nem siet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, márpedig azonnali és teljes struktúraváltás kell: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más technológiákat alkalmazni, máskülönben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nem lesz mit ennünk – írja a 24.hu.

(Fotó: Hungaromet.hu)

Május 22-e minden évben a Nemzetközi Biodiverzitás Napja, amely az élővilág sokféleségére, vagyis a biodiverzitásra és az azt fenyegető veszélyekre irányítja a figyelmet. 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának Nairobiban tartott konferenciáján.