Tiltólistás orosz oligarchák a klímacsúcson
Az olajipar 600 delegáltja jelen lehet, a tüntetőket távol tartják a klímacsúcstól.
Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek – írja az RTL. Az idei klímacsúcs az egyiptomi Sarm-es-Sejk-ben november 18-ig tart, a legfontosabb kérdésköre a klímafinanszírozás.
Vannak olyan országok, amelyeknek a léte függ a klímaváltozástól
Kutatások is alátámasztják, hogy a klímaváltozás hatásainak sokkal inkább kitettek azok a kis és szegény államok, amelyek csak nagyon kis részben járultak hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz. A legmarkánsabb felszólaló Pakisztán miniszterelnöke volt, aki elmondta, idén olyan katasztrófákat élt át az ország, amelyért ők nem felelősek, mégis rengeteg áldozatot követelt, mind pénzben, mind emberéletben. Megszólalt Kiribati és Tuvalu vezetője is, az ő országuk egyenesen az elsüllyedéssel néz szembe, a tengerszint emelkedése és az egyre erősebb trópusi ciklonok közvetlen fenyegetést jelentenek rájuk.
A felajánlások egyelőre jócskán elmaradnak a várakozásoktól, mindössze az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland jelezte, hogy valamilyen formában hajlandó többet áldozni, de ez még kevés. A pénz egyébként rendelkezésre áll, hiszen akkora összeget költenek jelenleg fosszilis energiahordozó beruházásokra, mint amire egyébként a klímavédelemhez szükség lenne.
A tüntetők szerettek volna nyomást gyakorolni a politikai döntéshozókra, de ezeket a tüntetőket a szervezők gondosan izolálták, csak a rendezvénytől távol adtak nekik lehetőséget tábláik felmutatására. Ezzel szemben az olajipar összesen mintegy 600 küldöttet delegált a konferenciára, amely több mint az összes olyan ország képviselője, akiket a leginkább érint a klímaváltozás. Az is kiderült, hogy
a küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek.
Több afrikai vezető is amellett érvelt, hogy kapjanak támogatást országuk földgázkincsének kitermeléséhez. Azzal érveltek, hogy „tisztább” energiaforrás, mint a szén, és ha a fejlett országoknak lehet, akkor nekik miért nem? A kérés azon EU-s országokban, ahol nagyon is vágynak a nem orosz eredetű import gázra, megértő fülekre talált.
Jól látszik, hogy még a legfontosabb irányelveket sem képes tartani a világ, ha kibocsátás csökkentésről van szó.
A legígéretesebb változás a Világbankot érintheti, amelynek részleges átalakítását többen is szorgalmazzák. Mint azt Barbados miniszterelnöke is kimondta, egy múlt századbeli intézmény nem képes választ adni a jelenkor és a jövő kihívásaira, köztük a klímafinanszírozásra, hiszen ez a probléma akkor még nem is létezett. Van rá esély, hogy ebben látunk majd változást, ami egyben azt is jelentené, hogy globális méretű szolidaritási csomag jöhetne létre, ez esetben pedig ez lenne az idei COP legnagyobb eredménye.
(Kiemelt képünk illusztráció: Mikulásruhába öltözött gázmaszkos környezetvédő a fosszilis energiahordozók felhasználása ellen tiltakozik. MTI/PAP/Andrzej Grygiel)
