Ilyen az, ha a dánok a zászlajukra tűzik a klíma védelmét

A szarvasmarhák, a sertések és a juhok által kibocsátott klímaromboló metán után 2030-tól adót fizetniük a dán gazdáknak.

2024. június 27., 14:05

Szerző:

Dánia szigorú intézkedést vezet be a klíma védelme érdekében: megadóztatja 2030-tól az állattenyésztőket a teheneik, juhaik és sertéseik által kibocsátott üvegházhatású gázok után – írja a CBS News. Az intézkedés célja, hogy Dánia 2030-ig az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását – mondta el Jeppe Bruus adóügyi miniszter. Az ENSZ szerint a világ metánkibocsátásának 32 százalékáért az állattenyésztés felel.

Az új szabályok szerint a dán állattenyésztőknek 2030-tól 1 tonna kibocsátott szén-dioxidnak megfelelő metánért 120 koronát (6400 forint) kell fizetniük, ami 2035-ben 300 koronára (16 ezer forint) emelkedik. Egy átlagos dán tehén évente 6 tonna (6,6 tonna) szén-dioxid-egyenértéket termel, vagyis első körben 42 ezer forintnak megfelelő összeg lesz a klímavédő adó tehenenként, majd 2035-től ez már 105 ezer forintnyira emelkedik. Dánia a sertéseket is megadóztatja, bár a tehenek jóval nagyobb kibocsátást produkálnak.

A dán statisztikai hivatal szerint csaknem 1,5 millió tehén van a skandináv országban, így a klíma védelmét szolgáló adóbevétel tetemes lehet. Új-Zéland egyébként korábban egy hasonló jogszabályt készült elfogadni, de végül visszakoztak a gazdák tiltakozása miatt.

Változtatni kéne evési szokásainkon a klíma érdekében

A Nature Climate Change című folyóiratban korábban közzétett tanulmány szerint a jelenlegi táplálkozási szokások megtartása esetén az élelmiszerfogyasztás önmagában elég lesz ahhoz, hogy a felmelegedés meghaladja éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülésére a párizsi klímamegállapodásban megszabott ideális 1,5 Celsius-fokot, és megközelítse a 2 Celsius-fokos felső határértéket.

A tanulmány a különböző modellek vizsgálata alapján megállapította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához főleg három élelmiszerforrás járul hozzá: az állatok (tehenek, juhok és kecskék) húsa, a tejtermékek és a rizs fogyasztása. A kutatás alapján ezek egyenként legalább 19 százalékkal járulnak hozzá az élelmiszer okozta felmelegedéshez, a legjelentősebb, 33 százalék a hús hozzájárulása.

A kutatók számításai szerint 2030-ra a metán az élelmiszerek által okozott felmelegedés 75 százalékáért lesz felelős, míg a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid teszi ki zömmel a fennmaradó részt.

A tanulmány olyan ajánlásokkal is szolgál egyébként a globális élelmiszer-termelés és -fogyasztás megváltoztatására, ami korlátozhatja a felmelegedést. Ezek közül több már ismert vagy be is vezették.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Ken Gillham / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.