Kerti talajmunka: nem minden földlakó káros, ami annak néz ki

A tavaszi kerti talajmunkák alkalmával gyakran kerülnek elő a földből olyan lakók, akikkel alapesetben nem szívesen találkoznánk, és azt hisszük, feltétlenül védekeznünk kell ellenük.

2024. május 11., 14:48

Szerző:

A tavaszi kerti talajmunkák alkalmával gyakran forgatunk ki különböző pajorokat a talajból, amelyeket az esetek nagy részében kártevőként határozunk meg. A hazánkban gyakori cserebogár lárvája a tapasztalattal nem rendelkezők számára nagy hasonlóságot mutat a rózsabogár lárvájával - írja cikkében az agroinform.hu. A portál szerint lényeges tudni azonban, hogy ezek a pajorok bármennyire hasonlónak tűnnek, másféle tevékenységet folytatnak a lárvaállapotuk során és később más faj imágója fejlődik ki belőlük. A két faj lárváinak más a tápláléka, így az élőhelyük szerint is megkülönböztethetjük őket.

A rózsabogár lárvái korhadéklakóként részt vesznek a kerti komposzt alkotóelemeinek lebontási folyamataiban, itt fejlődnek, majd a kifejlett bogarak május-júniusban bújnak elő. Azaz, ha korhadó/rothadó növényi maradványokat szórunk szét és abban több fehéres, vastag, szőrös lárvát látunk, amelyek kifli alakban vannak összegörbülve, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a rózsabogár lárváit találtuk meg.

A zöld cserebogár (Anomala vitis) viszont hazánkban a homokos területeken él, jelenleg az egyik legnagyobb kártételű faj Magyarországon. Tojásaikat a talajba rakják le, a lárvák 3 évig a talajban fejlődnek, eleinte csak a humuszt eszik, később viszont a növények gyökereit is károsítják. A pajorok a talajban telelnek át, majd június második felében és júliusban rajzanak ki.

Az aranyos rózsabogár és a zöld cserebogár mérete nagyjából azonos, azonban az aranyos rózsabogár fémesen zöld, fényes fedőszárnyain jellegzetes fehér mintázat látható, míg a teste alul rézvörös színű. "Tarkóján" a tor és a potroh találkozásánál háromszög alakú alakzat látható, mely fontos segítség a megkülönböztetésében.

A zöld cserebogár fő jellemzője, hogy háta nem sima, hanem domború. 20-22 mm hosszú, vaskos testalkattal rendelkezik, feje, tora és szárnyfedője smaragdzöld színű, fémfényű.

S hogy miként védekezhetünk ezen kerti lárvák ellen? Mivel a rózsabogarak kártétele a zöld cserebogarakéhoz képest kevésbé jelentős, így a kertünkben felbukkanó egy-egy rózsabogár miatt nem kell aggódnunk. Mivel az aranyos rózsabogarat vonzza a kék szín, virágzáskor és a barackfélék érésekor célszerű kék színű, erjedő gyümölcslével feltöltött tálkákat kitenni, ezekkel számos egyedet össze lehet fogni.

A cserebogarak rajzáskori kártétele azonban nehezen akadályozható meg, mert általában csak későn vesszük észre a megjelenésüket. A rajzó cserebogarakat a fán bármilyen eszközzel gyérítsük: mechanikailag rázással, erős vízsugárral vagy összeszedéssel. A cél nem más, mint a rágáskár olyan mértékű csökkentése, amelyet a fa képes lesz túlélni.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Peggychoucair via Pixabay)