Látványos, de gyilkos növény virágzik a Hármas-Körös árterében
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai fedezték fel a Hármas-Körös vizén úszó növényszigeten a gyilkos csomorika példányait.
A gyilkos csomorika egy ritka, védett, de mérgező növény, amely főleg mocsarakban, magassásosokban, lápokban fordul elő. Látványos, fehér, ernyős virágzata van, s akár másfél méteresre is megnő. Üreges, megvastagodott, gumós gyöktörzse van, amelyet ha kettétörünk, akkor sárgás nedv folyik ki belőle. A gyöktörzs levegővel telt és rekeszekkel határolt, ezért is tud fennmaradni, lebegni a vízen – mutatja be a nem mindennapi növényt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja.
Még az illata is kellemes a halálos mérgű növénynek
A vízibüröknek is nevezett növénynek édeskés, kellemes zellerillata van, ugyanakkor erősen mérgező, akár halált is okozhat. Régen irtották, mert a legelő állatok is gyakran megették és elpusztultak tőle. Hosszú ideig nem is nagyon találkozhattunk vele, nemcsak az irtás miatt, hanem azért, mert élőhelyei beszűkültek.
A Hármas-Körös árterében több mint száz év kihagyás után, 2021-ben bukkantak rá újra. Azóta több alkalommal is előfordult a térségben. A közelmúltban a KMNPI munkatársai a Halásztelki tanösvény mellett, a folyó vizén úszó, kis növényszigeten fedeztek fel egy szépen virágzó állományt.
Már a középkorban is ismerték
1541-től már van forrás arra nézve, hogy latinul cicutának nevezték a növényt, ami zavart keltett, lévén a cicuta a foltos bürök megnevezésére is szolgált. A nevek körüli zavart a modern rendszertan atyja, Carl von Linné tisztázta azzal, hogy 1737-ben visszaállította a bürök nemzetség régebbi latin nevét, a coniumot (a foltos bürök megnevezésére pedig a Conium maculatum kettős nevet alkalmazta).
A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cikutoxint tartalmaz. A faj ennek ellenére a termesztett ernyősvirágzatú növényfajok egy részénél (ánizs, édeskömény, fűszerkömény) kártevőnek számító köménymoly (Depressaria daucella) egyik fő tápnövénye
(Fotó: Olivier Pichard/Wikipédia)