Új szigetet fedeztek fel dán kutatók, de már nem sokáig marad sziget

Nem lesz hosszú életű, állítólag. 

2021. augusztus 29., 16:15

Szerző:

A Koppenhágai Egyetem kutatói felfedezték a világ legészakibb szigetét, ám az nem lesz hosszú életű, mivel a kavicshordalékból és sárból álló kicsiny szigetet egy vihar könnyen megsemmisítheti – írta az MTI.

Eddig a Grönlandtól északra fekvő Oodaaq szigetet tartották annak, amely a legközelebb fekszik az Északi-sarkhoz. Most azonban ezt módosítani kell, bár csak átmenetileg: a koppenhágai egyetem kutatói találtak egy 800 méterrel északabbra fekvő kicsiny szigetet. Az egyelőre név nélküli sziget mindössze 30 méter keskeny és 60 méter hosszú, és teljesen véletlenül bukkantak rá a térségben tartózkodó kutatók.„Meg voltunk győződve arról, hogy az Oodaaq szigeten állunk, amely a világ legészakibb szigete” – mondta Morten Rasch, a dán kutatócsoport vezetője, aki kollegáival talajmintákat gyűjtött a térségben.

Akkor döbbentek rá a hibára, amikor posztolták az interneten koordinátáikat és fotókat a térségről. „Számos amerikai szigetvadász szinte megőrült, és azt mondták, ez nem lehet igaz” – tette hozzá az egyetem földtudományi és természeti erőforrás karának a vezetője. (A szigetvadászok olyan emberek, akiknek a hobbija eddig ismeretlen szigetek felfedezése.) A koordináták ellenőrzése nyomán kiderült, hogy Oodaaq 800 méterrel délebbre fekszik, itt szállt partra Rasch és kutatócsoportja.

„Valójában egy új szigetet fedeztünk fel északabbra, ez a felfedezés egy kicsit kiterjeszti a dán királyság határait” – tette hozzá Rasch. A kutatók szerint a szigetet valószínűleg egy vihar hordta össze kavicshordalékból és sárból. „Senki nem tudja meddig marad meg. Elvileg hamarosan eltűnhet, amint lecsap a térségben egy új vihar” - közölte Rasch.

 

(Kiemelt képünk illusztráció,  Lower Saxony, Nordsee: A kitesurfer surfs on the North Sea between the mainland and the island of Juist. New rules are to apply to kitesurfing in Lower Saxony's Wadden Sea National Park in future. Photo: Sina Schuldt/dpa Sina Schuldt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

 

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is - mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A Severe Weather Europe hosszú távú előrejelzése szerint a La Niña-jelenségnek köszönhetően hidegebb tél vár idén Európára, mint amilyet az elmúlt években tapasztalhattunk. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválsággal karöltve erre csak annyit mondhatunk: na, ez is jókor jött!

Idén nyáron a klímaváltozás ránk csapta az ajtót, és itt is maradt. Az évszázados aszály nemcsak azt mutatta meg, hogy mennyire sebezhető a Kárpát-medence, de azt is, hogyha nem cselekszünk azonnal, akkor az idei szárazság semmiségnek fog tűnni pár év múlva. Bár a minisztérium jelenleg 17 víztározó építését tervezi, kérdéses, hogy mire lesz ez elég. Vízügyi körképünket olvashatják.