Több mint 300 vörös listás bálnát ejtett el a japán bálnavadászflotta

A japán halászati hivatal közlése szerint az öt hajóból álló flotta utolsó tagjai helyi idő szerint pénteken futottak be a délnyugat-japán Simonoszeki kikötőjébe, teljesítve a 333 csukabálna kifogásáról szóló tervet. „A kifogott hímek és nőstények többsége ivarérett, ami azt jelzi, hogy a faj egészségesen szaporodik” – húzta alá közleményében a hivatal.

Japán csaknem négyezer bálnát akar kifogni a következő 12 évben kutatási programja keretében és folyamatosan hangoztatja, hogy végső célja a kereskedelmi célú bálnavadászat visszaállítása.

Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett “kutatási célú bálnavadászati” programja semmiféle tudományos célt nem szolgál.

Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben. A japán kormány 2015-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé terjesztette új programjának végső változatát is, amelyben kétharmaddal, 333 példányra csökkentette a leölendő csukabálnák számát. Az ázsiai szigetország bálnavadászflottája a 2015-2016-os szezonban már visszatért az Antarktisz vizeire.

Japán indoklása szerint az 1987-ben – egy évvel a kereskedelmi bálnavadászatra elrendelt moratórium után – bevezetett tudományos célú bálnavadászatra azért van szükség, hogy információkat szerezzenek az állatok életmódjáról és populációikról. A kifogott példányok húsa az élelmiszerboltok polcaira kerül, holott a japánok többsége ma már nem is eszik bálnahúst.

Az Északi-Sarkvidék vizeire irányuló norvég bálnavadászati szezon április elején indul és míg tavaly 880, addig idén már 999 csukabálna kifogását engedélyezte a norvég szakminisztérium.

A csukabálna szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) veszélyeztetett fajokat regisztráló vörös listáján. (MTI)