Reggel támad a stroke: ébredés után történik a legtöbb szélütés

A szélütés, más néven a stroke a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok. Évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon. Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma – írja az orvoslexikon.hu.

A Magyar Stroke Társaság adatai szerint minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a stroke-ra, de ez nem kizárólag az idősek betegsége. Ugyanakkor igaz az is, hogy a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is. 

A stroke kialakulásában több tényező játszik szerepet, melyek közül néhányra hatással lehetünk és erre érdemes is odafigyelni a szakemberek szerint.  A befolyásolható tényezők csökkentésével jóval kisebb lenne a szélütések száma hazánkban, de kormányzati kampány eddig nem nagyon volt a témában.

Azoknál, akik már elszenvedtek egy szélütést újbóli előfordulásának kockázata az egészségesek kockázatának tízszerese.

A megelőzésre több lehetőség is van: ilyen az antiaggregációs kezelés (aszpirin, ticlopidine, clopidogrel) és a műtéti beavatkozás. Újabb kutatások bizonyították, hogy az ACE-gátló perindopril alapú terápia jelentősen csökkenti az ismétlődő stroke kialakulásának rizikóját azoknál, akik az előzőekben már átestek valamilyen agyi történésen.

Reggel támad a stroke

Bármennyire meglepő, a stroke legtöbbször délelőttre időzíti csapását. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban. Erre pontos magyarázatot egyelőre nem ismer az orvostudomány, de egyes kutatások arra utalnak, hogy ébredés után a vérnyomás mintegy 20 százalékkal nő, épp abban az időpontban, amikor az infarktusok és a szélütések száma is emelkedik. Ezeknek az összefüggéseknek a kutatása segítheti a szakembereket annak megállapításához, hogy megelőzzék a stroke-ot, tehát a megfelelő időzítéssel bevett vérnyomáscsökkentő tabletták segíthetnek a problémán.

Kulka János, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész 2016-ban kapott stroke-ot, aminek következtében a beszéde és a mozgása is korlátozottá vált. „Majdnem meghaltam” – mondta a színész a Friderikusz podcastban decemberben, a művész a beavatkozások utáni ébredés után kiabált és káromkodott mindenkivel, aki körülvette. Kulka János ennek ellenére is a szerencsésebbek közé tartozik, a sztrókbeteget ugyanis négy órán belül kell ellátni, a színművészt még pont ezen az időn belül műtötték meg.

Sharon Stone 2001-ben stroke-ot kapott. Azt mondja, több mint 20 évvel azután, hogy kis híján meghalt, már könnyebben beszél nagy nyilvánosság előtt is a történtekről. A színésznőnek 1% esélyt adtak a túlélésre az orvosok, miután 9 napon át vérzett az agyában egy verőér. 

(Képünk illusztráció / Pexels)