Itt az új remény: forradalmi rákterápia segíthet a betegeken
A nyugat-londoni Hammersmith Kórházban egy forradalmian új, mRNS-terápia néven ismert rákterápiát alkalmaznak a betegeken.
A kísérletben felmérik a rákterápia biztonságosságát és hatékonyságát a melanoma, a tüdőrák és más szolid tumorok kezelésében.
Megkezdték az első brit rákbetegek mRNS-alapú rákterápiáját Londonban – írja a The Guardian alapján az Index.
Az új kezelés a hírvivő RNS – vagy mRNS – néven ismert genetikai anyagot használja, elszállítva a daganatokból származó közös markereket a beteg immunrendszeréhez.
A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az ezeket a markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot.
Az új, mRNS-alapú rákellenes immunterápiák lehetőséget kínálnak arra, hogy a beteg saját immunrendszerét fordítsák a rák elleni küzdelemre – ismertette David Pinato, az Imperial College London munkatársa, a kísérlet egyik kutatója.
Évek múlva válhat általánossá az mRNS-alapú rákterápia
Pinato elmondta, hogy a kutatás még korai szakaszában jár, és évekbe telhet, mire a betegek számára elérhetővé válik. Az új kísérlet azonban olyan fontos alapokat teremt, amelyek segíthetnek az új, pontosabb rákellenes terápiák kifejlesztésében.
A Mobilize néven ismert vizsgálat elsődleges célja annak feltárása, hogy a kísérletben alkalmazott mRNS-terápia biztonságos és tolerálható-e a tüdő- vagy bőrrákban szenvedő betegek számára, és képes-e zsugorítani a daganatokat. Egyes esetekben önmagában, más esetekben pedig a már alkalmazott rákgyógyszerrel, a pembrolizumabbal kombinálva alkalmazzák majd.
A rák elleni vakcinát is kutatják
Jelentős áttöréseket értek el, így akár az évtized vége előtt elérhetővé válhat a rák kezelésére kifejlesztett vakcina. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Uğur Şahin és Özlem Türeci, a BioNTech alapítói a rák kezelésében is az mRNS-technológiát használnák. A covid esetében a BioNTech oltása a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját juttatta be a szervezetbe, felkészítve az immunrendszert egy jövőbeli fertőzés hatékonyabb kivédésére. Hasonló módon keresnék meg és pusztítanák el a rákos sejteket is, azzal a különbséggel, hogy itt a vírus helyett a tumorsejtek felszínén levő fehérjéket kellene felismernie a szervezetnek. Nehézséget okoz, hogy nagyon sokféle fehérjéről van szó, ezért nehéz olyan oltóanyagot fejleszteni, ami mindegyikkel felveszi harcot úgy, hogy közben nem tesz kárt abban, amiben nem kéne.
A BioNTech már a koronavírus-járvány előtt is foglalkozott rákkutatással, mostanra pedig több vakcina a klinikai tesztek fázisába jutott.
Türeci azt mondta, az elmúlt két évben egyrészt megtanulták, hogyan lehet gyorsan mRNS-vakcinát gyártani, másrészt jobban értik, hogyan reagál az emberi test az ilyen típusú oltóanyagokra. Mindez jelentősen felgyorsítja a rákkal kapcsolatos munkát.
Ezzel együtt hozzátették: kutatókként mindig nehezen merik biztosra mondani, hogy meglesz a rák ellenszere.
(Kiemelt kép: egy kutató egy tüdőrák elleni vakcinán dolgozik 2023. október 1-jén a nantes-i Ose Immunotherapeutics laboratóriumban.
Fotó: LOIC VENANCE / AFP)
