Óriás sóbánya volt valaha a Földközi-tenger
Hatmillió évvel ezelőtt több kilométer vastag sóréteg volt a Földközi tenger helyén, és ott csapódott le az óceánok sótartalmának 6 százaléka. A gigantikus sótároló létrejöttéről az Amerikai Geofizikusok Egyesületének éves ülésén, december 11-én tartottak előadást az uniós Medgate kutatási projektben részt vevő tudósok, a Bristoli Egyetemen dolgozó Rachel Flecker vezetésével.
Időnként előfordul, hogy a földi só nagy része egy szűkebb területen koncentrálódik. Legutóbb körülbelül hatmillió évvel ezelőtt, a miocén korszak vége előtt történt ilyesmi, amikor a Földközi-tenger Gibraltárnál el volt zárva az Atlanti-óceántól, és ehelyett két csatorna – egy a mai Marokkó, a másik Spanyolország területén – táplálta sós vízzel.
A tektonikus mozgások elzárták a kivezető utat a víz előtt, de a medence aljának szintje változatlanul alacsonyan volt. Ennek következtében a víz beáramlott, elpárolgott, a só felhalmozódott, az élővilág összeomlott. A Földközi-tenger úgy 600 ezer év alatt ki is száradt, és nem maradt más a helyén, mint egy másfél kilométer vastag sóréteg – írja az Index.
Végül geológiai értelemben egy villantásnyi idő, alig kétszáz év alatt, a Gibraltárnál áttört az óceán, és elárasztotta a Földközi-tengert.
A kutatócsoport arra is rájött, hogy a tenger kiszáradása összefüggésbe hozható az északi sarkkör eljegesedésével. A jégkorszak csökkentette az óceánok szintjét, ami megakadályozhatta, hogy a víz a Földközi-tengerbe jusson.
